Pusztító zárolás: Hoffmann szerint nincs krízis, a rektorok másként látják
Az államtitkár által kifogásolt írásunkban egyebek mellett azt írtuk, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumát érintő zárolásból több mint hétmilliárd forintot vertek rá a felsőoktatásra. A rektorok a napokban vehették át azt a levelet, amelyben az államkincstár arról tájékoztatja őket, hogy mekkora hányad esik intézményeikre a zárolásból. A szám nagyságrendje pedig sokkolta őket, hiszen sok százmillió forintról, esetenként kilencszázmillióról van szó. Ekkora kiesés pedig valóban megroppanthatja az intézményrendszert.
Hoffmann Rózsa szavaira reagálva Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora a Klubrádióban kifejtette: egyetért cikkünk következtetéseivel, vagyis valóban lesznek olyan intézmények, amelyek nem lesznek képesek kigazdálkodni a zárolást, ami az ő értelmezésében valójában végleges pénzelvonást jelent. A Népszabadság megkérdezte a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnökét, vajon mi a valós helyzet, tényleg minden rendben van-e, ahogy azt Hoffmann Rózsa állítja. Mezey Barna elmondta, hogy a teljes kormányzati zárolás közel 49 milliárd forint, ebből 7,33 milliárdot terheltek a felsőoktatásra.
– Egy olyan ágazatból vonják ki a teljes zárolás 15 százalékát, amely ebben az évben már elszenvedett egy több tízmilliárdos forráselvonást. Méltánytalan, hogy ezek után ekkora összegről kell a felsőoktatási intézményeknek lemondaniuk, néhány héttel az idei költségvetési év zárása előtt – jelentette ki. Mezey Barna rámutatott: a zárolás különböző mértékben érintheti az intézményeket, a már adósságokkal küszködő egyetemekre, főiskolákra nem terheltek semmit, a hétmilliárd forintot azok között „osztják el”, pontosabban azoktól veszik el, amelyek még valahogy állnak a lábukon.
A zárolás tehát, ahogy azt írtuk is, a nagy kutatóegyetemeket érinti a leginkább, hiszen már csak tőlük tud a kormány pénzt elvonni. Így például a budapesti ELTE-t, a Szegedi Tudományegyetemet, a Pécsi Tudományegyetemet, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet, a Debreceni Egyetemet.
– Másfél hónap van hátra ebből az évből, a kassza általában már december elején zárni szokott. Az összeg, amit most az egyetemektől egyenként elvonnak, az intézmények éves költségvetésének 3-5 százaléka. Néhány hetük maradt tehát az egyetemeknek arra, hogy ezt a drasztikus elvonást valahogy kigazdálkodják – fejtette ki Mezey Barna, hozzátéve, hogy januárban jön az újabb megszorítás. Ekkor ugyanis a Széll Kálmán Terv 2.0-ban leírt 27 milliárdos pénzelvonással kell a felsőoktatásnak szembenéznie.
De most a jelenre koncentrálnak: az MRK elnöke konzultált a rektorokkal. Úgy tudja, hogy a megszorításokat most a legtöbb helyen a dologi kiadásokra próbálják terhelni, a béreket mindenhol kifizetik. Lehetséges azonban, hogy lesz olyan intézmény, ahol a hallgatói ösztöndíjakra nem telik majd, vagy lerövidítik a vizsgaidőszakot, hogy télre bezárhassák az egyetemi kollégiumokat.
– Hallottam azt is, hogy lemondanak kulturális programokat, illetve elhalasztják a közüzemi számlák kifizetését a jövő évre. Túlzás talán azt állítani, hogy nincs válsághelyzet – mondta Mezey Barna.
Kevésbé diplomatikusan fogalmazott lapunknak a Debreceni Egyetem rektora, aki kérdésünkre tömören csak ennyit mondott: „átgondolatlan, kiszámíthatatlan, kezelhetetlen”. Fábián István rektor közölte, hogy az intézménytől 904 millió forintot vesznek el. Ez az összeg csaknem egyhavi állami támogatásuknak felel meg. Vagyis ennyi pénzt kellene kigazdálkodnia másfél hónap alatt a Debreceni Egyetemnek úgy, hogy ezt az összeget már az év elején betervezték az éves költségvetésükbe.
– Azt a javaslatot kaptuk a minisztériumtól, hogy a dologi kiadásokon spóroljunk, de hát ennyi dologi kiadás a világon nincs! Abszolút nem látjuk, miként kezeljük ezt a helyzetet. Ez a zárolás váratlan, tervezhetetlen, és bizonyos, hogy nagyon komoly működési zavarokat okoz majd – szögezte le lapunknak Fábián István.
