A hatóságok segítségét kéri a vörösiszap-katasztrófa károsultjait tömörítő Esélyt az Életre a Vörösiszap Után Egyesület, mert szerintük az iszaptározókat veszélyes és radioaktív szürkesalakpernyével fedik le, ami veszélyeztetheti az egészséget - tájékoztatta Varga József szóvivő hétfőn az MTI-t.

Panaszaikkal kapcsolatos levelüket három hatóságnak, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek, a Veszprémi Bányakapitányságnak és az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatalnak küldték el - ismertette a szóvivő.


Az MTI-hez is eljuttatott levélben az egyesület azt írta, hogy a híradások szerint a IX-es iszaptározó nagy részét szürkesalakpernyével fedték be. Ez az ajkai szén elégetésekor keletkezett anyag egy korábbi tanulmány szerint radioaktív. Úgy vélik, hogy emiatt az Ajka környéki településeken élő emberek jelentős egészségügyi veszélynek vannak kitéve.


Az egyesület azt kéri, hogy a hatóságok végezzenek újabb méréseket a sugárzásról, és a katasztrófa során a környezetbe került mérgező anyagokról - higany, króm -, továbbá az egészségre kifejezetten ártalmas nehézfémekről.

Az egészségügyi szűrőközpont bezárt Devecserben, de "az elmúlt hónapokban több beteg találkozott olyan problémával, amelyet egymástól függetlenül, különböző belgyógyász szakorvosok higanymérgezéssel azonosítanak" – állítja az egyesület. A higany szerintük a gallium előállítása során, technológiai hiányosságok miatt juthatott a környezetbe.

Véleményük szerint a IX-es tározó befedésére használt szürkesalakpernye mozgatása, szállítása miatt a sugárvédelmi rendelet előírja az egyéni sugárterhelés rendszeres ellenőrzését is a tározók környezetében.

Az Esélyt az Életre a Vörösiszap Után Egyesületet a katasztrófa után alapították az érintett településeken élő emberek érdekvédelme és érdekképviselete céljából devecseri, kolontári és somlóvásárhelyi lakosok.

A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt - az ügyben folyó büntetőper vádirata nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel -, több mint kétszázan megsérültek, és több száz ház lakhatatlanná vált. 

A vegyipari szakszervezet a munkahelyekért aggódik 

Az ajkai térség humánkatasztrófájától tart, ezért felelős gondolkozást és ennek megfelelő magatartást követel a kormánytól a vegyipari szakszervezet (VDSZ) a MAL Zrt. ügyében. A vörösiszap-tragédia miatt előre jelzett irreálisan magas, 135 milliárd forintos bírság ugyanis tönkreteszi a gyárat, amelynek részleges vagy teljes bezárása tízezer család megélhetését és a város működését is veszélyezteti.

Az igen nagy összegű bírság kiszabását döbbenetes felelőtlenségnek tartaná a vegyipari szakszervezet - jelentette ki Székely Tamás, a VDSZ elnöke egy, a cég és egyben a magyar alumíniumgyártás jövőjéről rendezett konferencia kapcsán.

Ott kiderült, hogy ekkora bírság alatt megroppan a gyár, nem lesz külső befektető, aki ezt a kockázatot vállalva pénzügyi segítséget nyújtana a továbblépéshez, s Ajkán végül Székely szerint lehúzhatják a rolót.

A VDSZ azokért az emberekért emel szót - ezúttal a cégvezetéssel karöltve -, akik közvetlenül vagy közvetve a bauxitbányászatból és feldolgozásból élnek, s akiknek nem lesz munkahelye, ha a nemzetközi hírű, az európai piac harminc százalékát uraló üzemet bezárják – véli a VDSZ elnöke.

Csaknem tízezer ember megélhetése forog kockán akkor, amikor a politikusok felelőtlen nyilatkozatokban irreálisan magas összeggel fenyegetik a céget - figyelmeztet Székely. A termelés végleges leállítása szerinte humánkatasztrófához vezet, s a térségben ma még csak öt százalékos munkanélküliség a duplájára nőhet abban a pillanatban, amint csődöt jelent a MAL Zrt.

Márpedig úgy tűnik, néhány döntéshozó erre "játszik", mit sem törődve azzal, mi lesz az ott élő családokkal – fogalmaz a szakszervezeti vezető. Elmondta azt is, hogy, a cég vezetése kidolgozta saját továbblépési stratégiáját, amelyből kiderül: a túléléshez egy-két milliárdot kérnek, s néhány olyan kedvezményt, mint amit a kormány a nagyfogyasztóknak biztosít.

Annak ellenére, hogy a napokban tartott konferencián megjelent kormánypárti és ellenzéki képviselők is támogatták a magyar tulajdonú cég és egyben a hazai alumíniumgyártás megmentésére született elképzelést, néhány nap múlva egyesek kihátráltak mögüle – emlékeztet Székely Tamás.

A VDSZ az ott dolgozók érdekében követeli, hogy a döntéshozók ismerjék meg a MAL Zrt. megmentéséhez szükséges részleteket, tájékozódjanak a helyszínen a körülményekről, kérdezzék meg az embereket, miből fognak élni a gyár bezárása után, s azt is, miből pótolja majd Ajka a költségvetésének 25 százalékát, ami a cég által fizetett adóból folyik be.