Az ezer fős mintán végzett reprezentatív kutatás szerint a magyarok 22 százaléka elfogadhatónak tartja a hálapénzt az egészségügyben, a megkérdezettek 17 százaléka gondolta úgy, hogy a csúszópénz elfogadása, még ha erkölcstelennek is tartják, de hozzátartozik a mindennapi élethez.

Ha azt vizsgálták a kutatók, hogy mely korrupciós tevékenységet tartja a legjellemzőbbnek a lakosság, akkor a legtöbben az orvosoknak adott borítékot jelölték meg. Gyakorinak tartják az adóelkerülést, a harmadik helyen pedig a „klasszikusnak" tekinthető korrupciós cselekedet állami juttatások jogtalan felvétele és a csúszópénz áll.

A kormánynak is dolgozó Nézőpont arra is rákérdezett, hogy mely ágazatot tartják a legfertőzöttebbnek. A válaszadók első helyen az építőipart, második helyen pedig az egészségügyet jelölték meg. A lakosság 73 százaléka véli úgy, hogy az építőipar érintett a szürkegazdaságban.

Szintén ezen a héten jelent meg a HVG-ben a Medián felmérése, amely a korrupció és a politika viszonyát taglalta. A kutatás szerint emberek 91 százaléka szerint a magyar kormányra jellemzőek a pénzügyi visszaélések. A pénzügyi visszaélések alatt a megkérdezett többsége korrupciót, családi összefonódást, állami bűnszervezetet vagy mutyit ért. Az emberek 49 százaléka véli úgy, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a legvagyonosabbak közé tartozik.

Részben a Nézőponthoz és Mediánhoz hasonló következtetésre jutott márciusban egy másik kutatóintézet. A Publicus Research szerint a korrupciót az emberek elsősorban a politikához kötik, és a polgárok jó része már korruptabbnak látja a Fidesz-kormányokat, mint a szocialistákét. Ennek ellenére Publicus Research kutatása szerint a korrupciót csak a hatodik legégetőbb problémának tartják, előbbre sorolták többek között a szegénységet, a munkanélküliséget, az egészségügy és az oktatás problémáit, illetve a migrációs válságot.