Viszont 1996-ban, amikor kirobbant a Tocsik Márta ügyvédhez kötődő 800 millió forintos sikerdíjbotrány, a baloldali párt megzuhant. Érdekes, hogy az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése és a 2008-as elvesztett népszavazás ugyan sokat ártott a Gyurcsány-kormánynak, de a mélypontot az MSZP-s főpolgármester-helyetteshez, Hagyó Miklóshoz köthető korrupciós ügyek kipattanásakor érték el. Míg a referendum idején még 16 százalékon álltak, 2009 novemberében 9 százalékra estek vissza, azaz a szavazók úgy gondolták, nemcsak kormányozni képtelenek, de még lopnak is. Ezek az ügyek pár hónappal később elvezettek a Fidesz kétharmados győzelméhez.
Mindkét eset azt mutatja, hogy 2010 előtt a korrupció főbenjáró bűnnek számított. A Publicus most azt mérte, hogy öt olyan ügy is van – szegénység, munkanélküliség, egészségügy, oktatás, menekültek –, amit a válaszadók előbbre soroltak.
„Immunisak lettek a szavazók”
– értékelte a helyzetet lapunknak Keszthelyi András politikai szakértő.
Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon egykori miniszterelnöki főtanácsadója blogjában azt hangsúlyozta: a legfontosabb adat a Publicus felmérésében, hogy a megkérdezettek harmada egyik pártot sem tartja alkalmasnak a korrupció felszámolására. Keszthelyi azt mondta, a szavazók a teljes politikai elitet érintettnek tartják. Úgy látják, hogy a pártok egyszerűen „tolvaj mondja a tolvajnak” alapon támadják egymást, ezeknek a vádaknak már nincs olyan súlya a politikai küzdelemben, mint korábban.
|
Ellentüntetők a március 15-i Fidesz-megemlékezésen
Földi Imre / Népszabadság |
A Political Capital egykori vezetője, az MDF volt tanácsadója, Somogyi Zoltán az Együtt politikusa, Juhász Péter elleni támadásokból viszont azt a következtetést szűrte le facebookos bejegyzésében, hogy a korrupcióért „már Orbán Viktort is felelősnek tartják a választók”. Juhász szerinte pont azért került célkeresztbe, mert Orbán meggazdagodását firtatja. Ugyanakkor a Publicus szerint a választók többsége nem tudja konkrét szereplőhöz kötni a korrupciót, a kormányfőt mindössze 5 százalék teszi ezért felelőssé, igaz, ő áll a lista élén.
Somogyi szerint, ahogy 2010-ben, most is a „dupla bűnt” effektusa lehet probléma. Lehet, hogy a szavazók nagyobb gondnak tartják, hogy a kormány nem kezd semmit a szegénységgel vagy az oktatással, de súlyosbító tényező, ha úgy látják, közben még „lopnak” is.
Abban Keszthelyi és Somogyi egyetért, hogy ezt csak olyan politikusok tudják majd kihasználni, akik még „tisztának” látszanak. Ugyanis a szavazók ma már szinte mindenkit a fertőzött elit részének tartanak, elég, ha valaki bent ül a parlamentben.
Egyébként az eddigi nyilatkozatai alapján Orbán is így látja a helyzetet. Még tavaly januárban egy főszerkesztőknek tartott sajtóértekezleten azt mondta, saját méréseik szerint a korrupció csak egy kisebbséget, főleg az értelmiséget foglalkoztatja. Ezért szerinte nincs is akkora súlya, mint ahogy azt a média beállítja, vannak fajsúlyosabb ügyek.
A HVG tavaly májusban ugyanakkor beszámolt egy olyan felmérésről, amely hatással volt a miniszterelnökre. Ebből az derült ki, amit most a Publicus is állít: míg korábban a választók a „korrupció” szó hallatán főleg az MSZP-re, ma már inkább a Fideszre gondolnak. A miniszterelnök a május 29-én tartott „ötöd-évértékelőjében” már olyanokat mondott, hogy „senki nem állhat a törvények fölött”. Kövér László pedig még Orbán közvetlen környezetét is figyelmeztette, gazdasági ténykedésük során figyeljenek arra, hogy „a kormány ellenfelei ne alakíthassanak ki olyan közhangulatot, amely az egyébként valós alapot nélkülöző hecckampányukra is fogékonnyá válik”. Ám pár nappal később beindult a bevándorlásellenes kormányzati kampány, ami elfedte a botrányos ügyeket, és növelte a Fidesz népszerűségét.
|
Számos tüntetés volt már a korrupció ellen, de a többség már immunis
Veres Viktor / Népszabadság |
Most a Publicus azt mérte, hogy a polgárok jó része már korruptabbnak látja a Fidesz-kormányokat, mint a szocialistákét. Sőt, tíz százalékponttal nagyobb azok aránya, akik a leginkább korruptnak a kormánypárti politikusokat tartja.
Egy biztos, az utóbbi időben a kormányfő ingerülten válaszolt az őt ért támadásokra. Vona Gábor szinte hetente felveti a parlamentben, hozzanak létre egy bizottságot, amely Orbán környezetének vagyonosodását vizsgálná. A miniszterelnök rendszerint visszatámad, hétfőn egyenesen azt állította, hogy Vona bűnözőnek nevezte őt, miközben az ellenzéki párt is tele van szerinte korrupciós ügyekkel.
Lehet, hogy a Jobbik akkor is jól jár, ha meg sem szólal
Lakner Zoltán politológus egyáltalán nem tartja meglepőnek, hogy a Publicus Intézet kutatása szerint az emberek a szegénységet és a munkanélküliséget tartják a legfontosabb problémának. Az általa ismert korábbi felmérések is hasonló eredményt hoztak, az ilyen módon értelmezett szociális biztonság rendre az első helyre került. A korrupciós ügyek leleplezése ettől még kijelölhet „befutható politikai pályát”, hisz a közvéleményt irritálja, hogy „lopnak a politikusok”.
A korrupció elleni fellépést nehezíti azonban – tette hozzá Lakner Zoltán –, hogy a magyar társadalom szabálykövető attitűdje nem túl erős. Valószínűleg nem a korrupción áll vagy bukik egy párt győzelme. A korrupciós tematika alkalmas az érzelmek felkorbácsolására, de csupán ezzel nem lehet választást nyerni. „Valamit csak kell mondani az embereknek arról is, hogy mitől lesz jobb az életük” – közölte a politológus. Bár a Publicus Intézet felméréséből más következtetés is adódhat, Lakner Zoltán úgy véli, igenis fontos, hogy a korrupciós ügyek ne „homályos foltként lebegjenek a semmiben”, hanem konkrét személyekkel beazonosítható formában jelenjenek meg.
Az, hogy a politika korrupt világ, olyan széles körben elterjedt vélemény, amit a választók nagy része párthovatartozástól függetlenül axiómaként kezel – állapította meg Krekó Péter, a Political Capital igazgatója. Ha pedig így van, akkor a választók elsősorban nem a korrupció mértéke alapján döntenek valamelyik párt mellett, hanem az alapján, melyik pártot tartják kompetensebbnek. A korrupció elleni fellépés közérdek és morális kötelesség. Csak éppen az említett okok miatt nehéz dolga van annak a politikusnak, aki bizonyítani akarja, hogy ő nem korrupt, az ellenfelei viszont azok. Ráadásul a hiteles kijelentések sem mindig azt a politikust erősítik, akitől származnak.
Krekó Péter reális veszélynek látja, hogy a korrupciós ügyek a Jobbik malmára hajtják a vizet, akkor is, ha ilyen kérdésekben meg sem szólal: egész egyszerűen azért, mert ez a párt még nem volt kormányon. A baloldali ellenzék számára lényegesen eredményesebb stratégia, ha a korrupciót összeköti a szegénységgel és a munkanélküliséggel, megérteti a választókkal, hogy a törvénytelenül eltüntetett súlyos milliárdokból a szociális problémák egy része megoldható lenne – mondta Krekó Péter. (Cz. G.)
