Soha, sehova, semennyiért – akadt olyan megyei kamara, ahol ezt válaszolták arra a kérdésünkre, utaztak-e szakmai útra az elnökség tagjai, s ha igen, azt vajon saját zsebből fizették, vagy a köztestület állta-e a cechet. Mindez azért vetődött fel, mert Jász-Nagykun-Szolnok megyében egy volt kamarai alkalmazott nemrég kiborította a bilit, és számlákkal, utazási névsorokkal igazolta, hogy az elnökség tagjai évekig tengerparti üdülőhelyekre jártak úgynevezett szakmai utakra.

Utóbb lapunknak ezt a titkár azzal magyarázta: az elnökségi tagok 100-150 ezer forintos tiszteletdíjat kapnak egy évben, és dönthetnek úgy, hogy ezt szakmai utazásra fordítják. Az ezen felüli összegeket pedig szavai szerint tagdíjtöbbletként befizették. Az utazások egyébként egy NAV-vizsgálat után 2011-től megszűntek, a kamara titkárának indoklása szerint azért, mert csekély volt rájuk az érdeklődés.

A tenger illata is segítheti a szakmai fejlődést Ibrahim Uzun / AFP

Cikkünk megjelenése után Sziráki András, a Szolnok megyei iparkamara elnöke kioktató hangnemű levelet írt tudósítónknak, amelyben közölte, hogy a kamarától elbocsátott kollégák bosszúhadjáratáról van csupán szó, semmi egyébről. Szavai szerint a szervezet gazdálkodását névtelen feljelentések nyomán ügyészség is vizsgálta, de már az adatgyűjtési szakaszban lezárták a nyomozást azzal, hogy nem történt visszaélés, és semmilyen közpénzt vagy köztestületi pénzt nem használtak fel.

Az ominózus utazásokon – amelyeket, mint megírtuk, jellemzően négycsillagos egyiptomi, tunéziai, török és spanyol tengerparti szállodákban „abszolváltak” az elnökség nyaranta együtt utazó, összeszokott tagjai – „szakmai előadások adták a program gerincét” – mondta. Azt azonban az elnök sem részletezte, milyen, a kamarai tagság által is hasznosítható tudással vérteződtek fel az elnökség tagjai a napos fövenyen.

Kíváncsiak voltunk, vajon a szakmai előadásokhoz más megyei ipartestületeknél is szükségesnek tartják-e a sós tenger lágy illatát. Nos, kiderült: cseppet sem. Itt-ott utaznak ugyan, de nem úgy. A somogyi és a tolnai kamaránál például kategorikusan közölték: sehol sem voltak az elnökségi tagok. Heves megyében az elnökségi tagok éves tiszteletdíja évi tíz-húszezer forint, amit, ha akarnának se tudnának külföldi utazásra fordítani, de ez amúgy sem gyakorlat ebben a megyében – tudtuk meg Fülöp Gábor titkártól.

Egy építőipari cég vezetője azzal hívta fel lapunkat cikkünk megjelenése után, hogy információi szerint Kecskemétről Argentínába és Brazíliába is utaztak az elnökség tagjai, hasonló útra, mint a szolnokiak. Ezt azonban a Bács-Kiskunmegyei iparkamara titkára határozottan tagadta, s közölte: elnökségi tagjaik legfeljebb nemzeti delegációk tagjaként utaztak külföldre.

Baranyában a kamara bármelyik tisztségviselője kizárólag kormányzati, önkormányzati gazdasági delegációkban vesz részt, esetleg üzletemberekkel utazik, csoportvezetést látva el, vagy a kamara nemzetközi együttműködési rendszereiben képviseli a megyét például nemzetközi kiállításokon, vásárokon – tájékoztatott Síkfői Tamás titkár. Hajdú-Biharból köztestületi pénzen egyetlen elnökségi tag sem utazott külföldre, mi több, ebben a megyében egy fillér tiszteletdíjat sem kapnak az elnökségi tagok –mondta Miklóssy Ferenc elnök, hozzátéve: maga huszonöt éve tölti be ezt a posztot költségtérítés nélkül, sőt a cége jelentős összeggel támogatja a szervezet működését.

Úgy tűnik, nemcsak a megyék, de maga a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is „visszafogott”, ha külföldi kiküldetésekről van szó. Saját keretükből legalábbis a 2013-as költségvetésükben 11 millió forintot terveztek ilyen célra, de ebből végül kétmilliót megspóroltak.