"Nem kétséges, hogy az antiszemitáknak a mai Magyarországon én zsidó vagyok, zsidó leszek, és ez így helyes, írja Seszták Ágnesnek válaszában Tamás Gáspár Miklós. Velük szemben én akkor is zsidó lennék, ha egyetlen uncia zsidó vér se folynék az ereimben. A pontosság kedvéért azonban ki kell jelentenem - ami egyébként köztudomású -, hogy én is, mint oly sokan Kelet-Közép-Európában, többféle identitással rendelkezem egyszerre.

Elsősorban erdélyi magyar vagyok, aztán magyar állampolgár vagyok, zsidó vagyok, protestáns vagyok, két angol (és két magyar) gyerek apja vagyok, radikális baloldali - és nem liberális! - vagyok, értelmiségi vagyok, a nemzetközi antikapitalista baloldal része vagyok. Mindez meglehetősen mellékes, mert a gondolataim számítanak, nem az „identitásom" vagy „identitásaim", amelyek csak azért nem magánügyek, mert nem vagyok magánszemély. Székely apa és zsidó anya hálás és hűséges fia volnék. Ez sokaknak nem tetszik, mint ahogy én magam se tetszem sokaknak."

"Én nem vitatom el a pillanatnyilag diadalmaskodni látszó "nemzeti jobboldaltól", fejti ki álláspontját TGM kedvetlen válaszában, hogy a közérdek megítélésében sokszor jogos szempontokat érvényesít, és nem gondolom, hogy ezt okvetlenül rosszhiszeműen és őszintétlenül teszi. Kritikája legitim, bár megoldási javaslatai nekem nem rokonszenvsesek. Az ellenvéleményekkel szembeni őrjöngő türelmetlenség viszont - amely nem egyedül a "nemzeti jobboldlra" jellemző, noha ebben élen jár - egészen bizonyosan káros.

Azt is helytelenítem, folytatja TGM, hogy a "nemzeti jobboldal" politikai ellenfelei egyszerűen levegőnek nézik a konzervatívokat, és soha nem hajlandók érveiket komolyan venni vagy egyszerűen csak megérteni. A Magyarországon "művelődéstörténeti" és genealógiai okokból - egyébként pedig merőben tévesen - "baloldalnak" nevezett globalista, neokonzervatív jobboldal autisztikus gőgje nem indokolt. A "nemzeti konzervatív" jobboldal paranoid tébolya pedig egyenesen szörnyű."

Seszták Ágnes válasza mindössze négy kurta sort tartalmaz: "Tisztelt Tamás úr! Sem a hely, sem az idő, sem más nem kedvez annak, hogy megértsük egymást. A kettőnk életszemléletét magasabb fal választja el, mint a berlini."

A Szerk. megjegyzése

Seszták Ágnes válasza nagyjából úgy fest, mint mikor a nagyságos asszony nem ér rá lefutni a pincébe az ágyúlövések elől, mert idegesíti, hogy a pudlikutyája belelépett a sárba. A berlini fal meg húsz éve leomlott. Rejtély, hogy miért pont ez jutott eszébe, amikor nem volt kedve válaszolni. Zavarba ejtő. (Rab László)