"Mi a helyzet a kommunisták bűneivel?" – ezt szeretné megválaszolni a kormány, a Fidesz és a KDNP még ebben a parlamenti ciklusban. Mert – Lázár János megfogalmazása szerint – egy kétharmados parlamenti párt nem teheti meg, hogy "szépen, egyesével" nem veszi elő azokat az ügyeket, amelyeknek nem volt megoldása az elmúlt húsz-huszonkét évben. És tudják, hogy a magyar társadalmat jobban foglalkoztatja a 47 ezer forint kérdése, de a kommunista rendszerrel való szembenézés nélkül nem lehet új rendszert építeni. És erre átfogó megoldás kell – hangoztatta a Fidesz-frakcióvezető a kormánypárti képviselőcsoportok zárt tanácskozása után tartott sajtótájékoztatón. 

A parlamenti kétharmad megoldása: Nemzeti Emlékezet Bizottság felállítása, hosszú, ciklusokon is átnyúló időkre akár. Ezért a Fidesz-KDNP frakciószövetség felkérte Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy a kormány készítsen törvényjavaslatot az ügynökmúlt feltárására (is) hivatott Nemzeti Emlékezet Bizottságának felállításáról, legkésőbb május 15-ig, mert a kérdés nem tűr halasztást. A törvényt várhatóan június végéig el is fogadja a parlament. Aktuális lesz a lusztráció kérdése, az ügynökkérdés, az MSZMP-pártvagyon kérdése, a korábbi pártállami-kommunista vezetők nyugdíjának, kiemelt ellátásának a kérdése – sorolta Lázár János. A testület az ügynökügyek mellett vizsgálná a korábbi pártállami vezetők nyugdíját és egyéb kiemelt ellátásait, az MSZMP vagyonát is, hasonló bizottság állt fel nemrég Romániában. 

Lázár János szerint "nem egy gittegyletet szeretnének", hanem a kommunista bűnösök felkutatását, a felelősök megnevezését, a rendszer elemzését 1944. március 19-től 1990. május 1-ig, az új alaptörvény és az átmeneti rendelkezések vonatkozó passzusai alapján. A hídon át kell menni, a kommunista diktatúra bűneinek a felkutatása a kétharmad kötelessége, Lengyelországban 1800-2000 alkalmazottja van a tervezett Nemzeti Emlékezet Bizottsághoz hasonló intézménynek – hangzott el. A bizottságnak – elmondása szerint – a politika nem ad instrukciókat. "Szó nincs róla" – válaszolt a frakcióvezető arra, hogy parlamenti képviselő lehet-e az emlékezet-bizottság tagja. A tagjai szaktekintélyek lesznek. Jól teszi a politika, a parlament, ha a bizottság független lesz a napi pártpolitikai szempontoktól. De az állami intézmény élvezni fogja a politikai bizalmat – tette hozzá. 

Arra, hogy a lusztrációs törvénynek hol kellene meghúznia a határt, azaz a kommunista rendszer mely volt vezetői nem vehetnének részt a demokratikus közéletben, Lázár János nem adott egyértelmű választ, de megemlítette a megyei tanácselnöki szintet. Az érintettek jogainak a korlátozása szerinte "nagyon komoly" alkotmányossági szempontokat vet fel. Bizonyos jogkorlátozásra szükség lehet – közölte. 

Schmitt Pálra vonatkozhat-e majd a lusztrációs törvény, hiszen miniszterhelyettes volt a pártállami rendszerben – erre a kérdésre Lázár János azt mondta, "semmit nem szeretnénk lealibizni. Semmit sem szeretnénk megúszni". 

"Gennyes seben szépségtapasz"

Schiffer Andrásnak (LMP) az ügynökmúlt feltárására vonatkozó törvényjavaslatáról Lázár János azt mondta, hogy az "egy gennyes seben szépségtapasz" pusztán. Mert az ügynökkérdés és a kommunista diktatúrával való szembenézés hitelességi kérdés is. Nincs megújulás, ha nem tudunk a saját múltunkkal szembenézni. Hiteles javaslattevőkre van szükség – mondta.

Munkatársunk kérdésére, hogy Schiffer András "szánalmasnak, gyávának" nevezte, amiért a Magyar Hírlapnak azt nyilatkozta, „azt meg egyenesen pofátlannak tartjuk, hogy a Kádár-rendszer egyik vezető diplomatájának, egy kommunista kollaboránsnak a leszármazottja terjeszti be az LMP javaslatát" , Lázár János úgy reagált: ez hitelességi kérdés. Az a család, ahol a nagypapa nagykövet, a papa egy banknak a vezetője volt, az a család, amelyik generációkon keresztül nyertese volt az elmúlt rendszernek, ne mondja meg, mi legyen az áldozatokkal. Közbevetésünkre, miszerint, ha valaki kollaboráns lett volna, arról akkor sem a fiúk vagy az unokák tehetnének, nem az ő bűnük, a frakcióvezető megismételte korábbi válaszát a hitelességről.