Határon túliak: már nem riogat az MSZP, de vajon mit akar? Ez a címe a HVG portál vezető anyagának, amely a Pártfordulatok rovatában kapott helyet.

A cikk írója úgy véli: talán a közeledő választási buktától való félelem, talán a szlovák nyelvtörvény otrombasága is közrejátszik abban, hogy az öndefiníciós zavarokkal küszködő MSZP legutóbb a határon túli magyarok felé nyújtotta ki karját. Sőt az ugyancsak meghasonlott SZDSZ is újragondolná a kettős állampolgárság kérdését. A Fideszre áttérve úgy fogalmaz felvezető részében: Orbán Viktor pedig már meg is ígérte.

Egy helyütt megállapítja: A szocialisták politikája persze azért is alakult így, mert - egyszerű oka van - Orbán Viktor ezzel a népszavazással szerette volna őket megverni. Nem is a kettős állampolgárságról szólt ez az egész, azt a Fidesz 1998-tól 2002-ig tartó kormányzása idején is feldobhatta volna, akkor csak a kedvezményekre jogosító státustörvényt vitték át a parlamenten. 2004-ben sem ők kezdeményeztek népszavazást, a párt külpolitikusai eredetileg nem is támogatták azt. Orbán Viktor azonban személyesen is a Magyarok Világszövetsége népszavazási kezdeményezése mellé állt, ez ugyanis jó alkalmat kínált arra, hogy a frissen hivatalba lépett Gyurcsány Ferencet megleckéztesse. Sikertelenül.(További részletek.)

Ki robbantott és mikor?

A Magyar Nemzet Online kiadása  Draskovics Tibor az ATV vasárnap esti műsorában elhangzottakkal foglalkozik. Azt írja, hogy a minszter elismerte, hogy a rendőrség csak feltételezi a kapcsolatot a robbantás elkövetői és a Magyarok Nyilai között. Szakértők vizsgálják, hogy azonos-e a most bemutatott videó és a két évvel ezelőtt bemutatott bonyhádi robbantás amatőr képsora, amikor öt fiatal szórakozásból robbantott egy elhagyatott területen.

Draskovics Tibor azt mondta: neki nem is kell tudnia, mi van a felvételen, a vizsgálat után a szakértők előállnak a bizonyítékokkal, már ha vannak. A rendészeti miniszter azt állítja: a Magyarok Nyilaival összefüggésben előzetesben lévő férfi gépén, amelyen a felvételt találták, még sok más dolog is van az általa terroristáknak nevezett személyekkel kapcsolatban.

Az elektronikus újság szerint a leltár miatt egy hétre leállítanák a fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház műtéti blokkját, ezért az ÁNTSZ arra kérte a budapesti fekvőbeteg-ellátó intézményeket, hogy ez idő alatt vegyék át a sürgősségi eseteket. Csakhogy több kórház is jelezte, nem hajlandó erre, mondván: egy súlyponti intézmény nem zárhat be ilyen indokkal, ráadásul a saját területükön lévő páciensek ellátása is gondot okoz. (A Népszabadság cikke a témakörben.)

Világgazdaság: start előtt az új autólízing

Miközben januártól a PSZÁF szigorított, szeptembertől enyhülnek a gépjárműlízing egyes feltételei. A szándékok szerint egyszerűbbé és olcsóbbá válik az új gépjárművek finanszírozása - ismerteti a hétfői Világgazdaság.

A zálogszerződést a gépkocsit terhelő jelzálogjog esetén nem kell közokiratba foglalni, a regisztrációhoz elég lesz a magánokirat is. Így olcsóbbá válik a procedúra, hiszen az iratszerkesztést nem, csak az ingó jelzálogjogi bejegyzés díját fizetik meg az érintettek. Ez ma ötezer forint. Az ezzel kapcsolatos rendelet most készül.

Az új szabályozással kivédhetők a visszaélések: az érdeklődő a személyének azonosítása nélkül, ingyenesen tájékozódhat arról, hogy a kiszemelt gépjárművet terheli-e zálogjog vagy sem. A nyilvántartást kifejezetten e célra alakítják ki. A rendszer fenntartása mintegy 50-60 millió forintba kerül majd évente

Vége a hagyományos disznótornak?

Egy 2010-től hatályos rendeletmódosítás megszüntetné a hagyományos disznóvágást - írja a hétfői Magyar Hírlap.

A falusi vendégasztal-szolgáltatókat lehetetlenítené el a kormány által 2010-től tervezett higiéniai nemzeti útmutató rendelet, amely a hagyományos disznóvágást gyakorlatilag eltörölné. Ha például a házigazda leöli disznaját, annak húsából nem készíthet pörköltet a vendégeinek. Erre kizárólag akkor lenne lehetősége, ha saját vágóhidat létesít, vagy a disznót elviszi a legközelebbi üzembe. Így azonban ismét elvész egy ősi magyar hagyomány - mondta a Magyar Hírlapnak Zalai Andrea, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének (FATOSZ) főtitkára.

"Ez a tevékenység elsősorban a kevesebb pénzből élő vagy munkanélküli falusiaknak biztosít némi, havi hatvan-nyolcvanezer forintos többletpénzt, ám ők nem tudnak majd megfelelni a tervezett előírásoknak. Ha pedig képtelenek falusi vendéglátásból megkeresni például a téli tüzelőre valót, majd legfeljebb ők is szociális segélyért állnak sorba az önkormányzatnál" - érvel a szakember.

A FATOSZ munkatársai jelenleg is dolgoznak a jogszabály szövegén. A szövetség szakemberei egy ajánlást készítenek, ám az már csak a jogszabály fogalmazóján múlik, miként bírálja felül és hogyan "tálalja" ezt a döntéshozóknak. Zalai Andrea szerint a rendelettervezet nem életszerű, mert a külföldi és magyar vendégek éppen azért vesznek részt disznóölésen és az abból készített lakomán, pálinka- és borkóstolón, mert semmivel sem összehasonlítható hangulata van.

Emlékmű a gyűjtőtábor helyén

Három alkalommal szolgáltak gyűjtőtáborként Varjúlapos majorsági épületei a XX. században. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírtelekhez tartozó településrészre az I. bécsi döntés után ukrán nacionalistákat hoztak, a világháború kitörése után lengyel menekültek átmeneti otthona volt, 1944. áprilisában pedig itt gyűjtötték össze a zsidókat, mielőtt az auschwitzi haláltáborba szállították volna őket. Az üldözöttek, meghurcoltak és későbbi áldozatok tiszteletére emlékművet állíttattak, amelyet szombaton, Nyírtelek várossá válásának negyedik évfordulójának évfordulóján avattak lengyel és ukrán küldöttségek, illetve a nyíregyházi zsidó hitközség képviselőinek részvételével - írja a Kelet-Magyarország.