Pénzügyi helyzetük normalizálásához a hazai kórházak egyre több "trükköt" vetnek be. Mindez nem veszélytelen, s megjósolhatatlan, hogy melyik "trükk" végződik büntetéssel vagy egyéb szankcióval.

A szabályos és a szabálytalan összemosódásának jó példája a kaposvári eset, amikor az egyetem egy magáncég közbeiktatásával értékesítette a közfinanszírozással meg nem vásárolt képalkotó vizsgálatok gépidejét a betegeknek. Ebben az ügyben még zajlik a felügyeleti eljárás (a kaposvári egészségügyi centrum vezetője lemondott), de tény, hogy ez a gyakorlat az ország más intézményeiben is megszokott. E módszert akkor lehet alkalmazni, ha térben és időben is elkülönítik a vizsgálati várakozást díjfizetéssel megkerülők ellátását a közfinanszírozottakétól. Továbbá a sürgősségi esetekben is biztosítani kell a soronkívüliséget - díjfizetés nélkül.

A leggyakoribb eszköz a bevételek kiegészítésére a műtő, a rendelők és a nagy értékű eszközök - vagy szolgáltatások - bérbeadása. Ám az összes lelemény bevetése mellett így is csak az éves bevétel öt százalékát sikerül általában összeszedni, a kórházi kasszából viszont - csak az áprilisban átalakított finanszírozási szabályok miatt - legalább tíz százalék hiányzik.

Mindenki megpróbál valamit kitalálni: Vácon bővítették például a VIP-kórtermek számát, és a lehető legolcsóbb szállítótól rendelnek minden eszközt. Folyamatosan újratárgyalják, hogy mennyi műtétet lehet a következő héten elvégezni. Próbálkoztak mással is: kitalálták, hogy azokat, akik a csípőprotézisre várók listáján hátul állnak és hajlandók lemondani a közfinanszírozott ellátásról - ez azt jelenti, hogy maguk fizetik a 800-900 ezer forintos beavatkozást -, már a következő vasárnap megoperálnák. Ez az akció azonban eddig nem volt túl sikeres, mindössze egyetlen beteg jelentkezett - közölte lapunkkal Erős András, a kórház főigazgatója. Az ár - szerinte - nem sok, mert a beültetendő pótcsípőhöz 350-400 ezer forintért jutnak.

Az átlagosnál kissé könynyebben boldogulnak a beretytyóújfalui intézményben, ahol az évente odaérkező több mint ezer romániai beteg segít valamit a pénzzavaron. A szülészeti ellátástól a mandulaműtétig sok ellátást igénybe vesznek a határ közelében élők, a kórház pedig emelt szintű hotelszolgáltatással és román nyelven beszélő személyzettel próbál megfelelni az igényeknek - meséli Bulyovszky István főigazgató. A román betegektől annyi pénzt kérnek a terápiákért, amennyit a biztosító fizetne. Így mindenki jól jár: a kórház épp azzal nyert, hogy nem növekedett az eladósodottsága a többiekéhez hasonló arányban.

Eddig példátlan módját választotta a takarékosságnak Budapesten a súlyponti Bajcsy-Zsilinszky Kórház. A menedzsment augusztusban leltár miatt zárná be tíz napra az új műtéti tömbjét. Ha ez sikerülne, tizenkét, sürgősségi ellátásra szolgáló sebészeti és fül-orr-gégészeti ágyra jutó betegtől, illetve a költségeiktől szabadulnának meg egy kis időre - pontosabban, mindezt átháríthatnák a többi, Budapesten ügyeletet adó intézményre. A kezdeményezés azonban óriási fölzúdulást váltott ki. A Szent János Kórház orvos-igazgatója, Havas Szófia Demszky Gábor főpolgármestertől kért magyarázatot az eljárására. A szokatlan megoldással okozott botrány miatt a területi tisztifőorvos, Csaba Károly pedig az eredetileg tíznaposra kért leltárszünetet két napra "alkudta le" - de e ponton az ügy még biztosan nem zárult le.

Kevésbé látványos és hatékony eszköze a trükköknek, amikor korszerű eljárásokat cserélnek az intézmények olcsóbb és gyengébb minőségű eljárásra. Számos műtőben például a korszerű sebvarró fonalat az elmúlt hetekben olcsóbbra cserélték, de van olyan menedzsment is, amely már tiltja a sebészeti varrógépek használatát. Azok ugyanis beavatkozásonként 60-80 ezer forinttal növelik a költségeket. Előfordul, hogy a törések szegecselése helyett a tíz évvel ezelőtti "hajlított lemez" technológiáját alkalmazzák.

Egy kisvárosi kórház igazgatója - inkognitója megőrzését kérve - kissé ugyan szégyenkezve, de elmesélte: a kemoterápiás betegek infúziójába már rég nem tudják belekeverni a korszerű gyógyszereket. Akinek erre van szüksége, időben megkapja a terápiát, de csak az olcsóbb, úgy egy generációval korábbi készítményekkel. Esetében a választás nagyon egyszerű: a pénzszűke miatt vagy nem kezeli és várólistára teszi a rákos betegeket - és ezzel veszélybe sodorja a kezelés kimenetét, közvetve pedig kockáztatja a beteg életét - vagy biztosítja a terápiát, csak az olcsóbb szerrel. Ha ez kiderül, akkor bizton számíthat az Egészségbiztosítási Felügyelet büntetésére. Szintén a Felügyelet vetett végett az Állami Egészségügyi Központ gyakorlatának: ott öt-tízezer forintot kértek a szülészeten az érzéstelenítésért a kismamáktól.

Kreatív megoldásnak indult a veszprémi történet is, amikor megpróbálták maguk szabályozni a szabad orvoslást és a hálapénz problémakörét a szülészeten. Egy főigazgatói utasítás értelmében a választott orvosnak és a szülő nőnek szerződésben kellett rögzítenie, hogy mit vállal az orvos a szabadidejének terhére, illetve mennyit fizet ezért - számla ellenében - a kismama az orvosnak. A pénzből ugyan a kórház nem kapott, de csak azok a szülészek tartózkodhattak munkaidejükön túl is a kórházban, akiknek volt ilyen megállapodásuk. Az Egészség-biztosítási Felügyelet nemrégiben befejeződött eljárása azonban megtiltotta ezt a gyakorlatot. "Szerződhet a szülőnő és az orvos, de az ellenszolgáltatásról nem eshet szó a megállapodásukban" - mondja Rácz Jenő kórházigazgató.