Közel hétezren kedvelik a Ne nevezzék át a Ságvárit! Facebook-oldalt, amelyen a gimnázium volt és jelenlegi diákjai állnak ki Szeged patinás középiskolájának neve mellett, amit az Emberi Erőforrások Minisztériuma hatalmi kényszerrel akar megváltoztatni.

A szegedi szélsőjobboldal a rendszerváltás kezdete óta megújuló támadásokat intéz az egyetem gyakorló gimnáziuma ellen, követelve, hogy Ságvári Endre nevét cseréljék ki valami másra, az antikommunistáknak jobban tetszőre. Mivel az iskola fenntartója az egyetem, és mert szakmai-pedagógiai sikereit ezen a néven érte el, az egyetemi autonómia korábban lehetővé tette, hogy elhárítsák a követelőzést.

Az újabb támadás a jobbikos Szávay István írásbeli kérdésével indult, amelyben azt kérdezi Balog Zoltántól, a nemzeti erőforrások miniszterétől, hogy miért viseli még mindig „kommunista rendőrgyilkos nevét" a Szegedi Tudományegyetem egyik gyakorlógimnáziuma. A szélsőjobb most már biztosra mehetett: van jogi alapja, hogy rákényszerítsék a névváltoztatásra a fenntartót. 2013 óta ugyanis közterület, 2014 januárja óta pedig cég, civil szervezet és közintézmény sem viselheti olyan személy nevét, akinek vezető szerepe volt a 20. századi önkényuralmi rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában.

A miniszter helyett Rétvári Bence államtitkár válaszolt. Azt írta, sem a személyes véleménye, sem a hatályos jogszabályok szerint nem elfogadható, ha Ságvári Endréről állami köznevelési intézmény van elnevezve. Az MTA kiadott egy nyilvános állásfoglalást az ügyben, amely Ságvári Endre nevét a nem javasolt kategóriába sorolta. Az államtitkár hozzátette: a fenntartó, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) nem adott be kérelmet a névváltoztatásra. Később a minisztérium közölte: felvették a kapcsolatot az SZTE vezetőivel, mert a minisztérium eltökélt a névváltoztatás mellett. Az SZTE is kiadott egy közleményt, amelyben azt írták: mindenben együttműködnek a minisztériummal. A törvény ismeretében, és az egyetemi autonómia visszaszorulásával mást nem is tehetnek.

Szegeden azonban óriási felháborodást váltott ki a hír, hogy meg akarják változtatni a Ságvári Gimnázium nevét. A név branddé, az országos hírű oktatási intézmény egykori és jelenlegi tanítványait összekötő közösségi érzületté, személyes kapcsolati hálók születési helyévé vált az évtizedek során. Rengeteg híres tudós, vállalkozó, számos politikus – nem is feltétlenül baloldaliak – alma matere volt a Ságvári. Amikor világossá vált, hogy a minisztérium erőből akarja megoldani a kérdést, volt ságvárisok Ne nevezzék át a Ságvárit! címmel Facebook oldalt hoztak létre, amelyet néhány nap alatt közel nyolcezren lájkoltak.

Több nyilvános nyilatkozat is született, amelyek közül a legnagyobb visszhangot Barok István, a Ságváriban 37 éve tanító pedagógus írása váltotta ki, amelyet az emblematikus tanár Facebook-oldaláról átvettek, vagy szemléztek internetes portálok.

"Iskolánk névadójának élete és főleg halála a mai napig megosztja a közvéleményt, s most jött el az ideje a Hatalom részéről, hogy leszámoljon Ságvárival"

– írja többek között. Szerinte Ságvári, „a fennálló rezsim szemében Bűnös!"

Barok tanár úr szerint Ságvári első és legsúlyosabb bűne, hogy zsidónak született, és ahelyett, hogy önként felszállt volna az Auschwitzba indított marhavagonok egyikébe, harcolni merészelt. A másik fő bűne a baloldalisága volt, a Kommunisták Magyarországi Pártja ifjúsági tagozatának „titkára" volt. „Ha mindezt a nyolcvanas években teszi egy bányász párttitkár fiaként, akkor KISZ titkárnak is nevezhetnénk, mint azt a kócos, borostás fiatalembert, aki '89 nyarán megkönnyeztetett bennünket a Hősök terén, majd kizavarta egyedül a szovjeteket, hogy most behívhassa az oroszokat. Igaz azt a fiatalembert is üldözték, egészen Oxfordig, és nem csendőrnyomozók, egy megszűnt jogállam (mert mondá a mai történetírás, hogy Magyarország 1944 március 19-től megszűnt jogállam lenni, legalább is ezzel indokolták a szabadságtéri szobor éj leple alatt történő felállítását) csendőrei."

Barok tanár úr a keresztnevén szólítva megemlített több jelenleg magas funkcióban lévő politikust, akik a Ságváriba jártak, ott alapozták meg tudásukat – és ezt tagadják most meg, amikor megszavazták a kötelező névváltást kimondó jogszabályt.

A levél kiverte a biztosítékot Répássy Róbert államtitkárnál, aki nyílt levélben válaszolt hétfőn a szegedma.hu jobboldali hírportálon. Azzal vádolta meg, hogy nemcsak az iskolában eltöltött 37 év miatt harcol, hanem azonosul Ságvárival és azzal az eszmével, amit képviselt. Zokon vette a fideszes, KDNP-s volt ságváris politikusok megszólítását, azt, hogy fölemlegette Ságvári zsidó származását, legfőképpen pedig azt, hogy Orbán Viktort is belekeveri a vitába.

Válaszul a Facebook-oldalon valaki azt írta: „Talán igaza van, az iskola ne politizáljon, a tanár és a diák se. DE! Akkor az iskolával se politizáljanak mások! Az iskolának a tanár és a diák a dolgozója. Ön ezek szerint tagadja, hogy a dolgozónak beleszólása van a munkahelye sorsába?

Szólnak információk arról, hogy volt diákok demonstrációt szerveznek az iskola nevének megmentése érdekében. Híres egykori ságváristák, Kulka János és Jáksó László is kiálltak az iskola neve mellett.