D. Gábornak, a KE-RO Jobs Kft. ügyvezetőjének – mint korábban lapunknak elmondta – abból lett elege, hogy eddig több mint hárommillió forintjába került, hogy cége elvállalt egy 110 millió forintos részfeladatot a Debrecenben és környékén zajló gigaprojektből. A saját pénzével tömögette a vállalkozása gazdálkodásában keletkezett lyukakat, amelyek nem is léteznének, ha a fővállalkozója rendben és időben kifizette volna, ami járt neki.

Hetente legalább kétszer csak azért kellett Debrecenbe utaznia a saját költségén, hogy aláírjon pár számlát, majd elmenjen a fővállalkozó ügyvezetőjével a bankba, készpénzben felvegye az általa átutalt összeget, és azt átadja neki. A fővállalkozó is egy másik cégnek az alvállalkozója, és az is csak egy alvállalkozó a láncolatban.

Soha nem kaptak annyit, mint amennyiért megdolgoztak. Az alvállalkozók, miután szinte folyamatosan csak a működés fenntartásához minimálisan szükséges összeget kapták meg, „fellázadtak”, és felszámolási eljárást indíttattak a KE-RO Jobs ellen. D. Gábor ugyanezt nem tehette meg a saját fővállalkozójával szemben. Hiába építették meg ugyanis a csatornát, fektették le a csöveket, az egyes csatornaszakaszokat elválasztó átemelőaknák nem készültek el időben – azokat más alvállalkozók építették –, ezért a már kész csatornaszakaszt nem lehetett az aknákhoz csatlakoztatni, rákötés nélkül pedig a csatorna legfeljebb félkésznek mondható. Félkész csatornára nem állítható ki teljesítésigazolás, anélkül pedig nem lehet fizetni.

D. szerint nem véletlenül nem készülnek el időben az átemelőaknák. Amíg azok el nem készülnek, addig a projektgazdáknak sem kell fizetniük. Pedig a KE-RO Jobs ügyvezetője – miként azt önfeljelentésében is írta – igencsak megörült, amikor régi ismerőse alvállalkozónak hívta a projektbe. Azt hitte, egy nagyrészt uniós, kisebb részben állami s csak igen kis részben helyi önkormányzati forrásból megvalósuló beruházásnál nem lehet gond az elvégzett munkák kifizetésével.

D. szerint egyébként is hasra ütésre lett megállapítva az egyes részfeladatok teljesítéséért fizetendő munkadíj. A gépek benzinfelhasználása éppúgy, mint a bérek, azaz az elvégzett munkáról időről időre számlát kiállító alvállalkozók díjazása. Amikor kiderült, hogy egyes csatornaszakaszokat rosszul terveztek meg, és azokat az eredetileg előírt négy méter helyett hat méter mélyre kell fektetni, a fővállalkozó közölte, hogy a plusz két méter kiásását nem fizeti ki, mert arra nincs pénz a költségvetésben.

D. önfeljelentésében azt állítja, szemtanúja volt nem egy szakszerűtlen kivitelezésnek és annak is, hogy egyes részfeladatok végén a tényleges költségek kétszeresét számolták el, miközben az alvállalkozókat nem vagy csak jelentős késéssel fizették ki. A próbaüzemkor a szennyvízcsatorna a szakszerűtlen kivitelezés miatt „elengedte” a vizet. Ennek ellenére a hibás szakaszokat is úgy állították be, mintha azok szivárgásmentesek lennének. Szerinte mindazok a hibák és hiányosságok, amelyeket a saját szemével látott, és amelyekről másoktól hallott, szakszerű műszaki ellenőrzéssel még ma is feltárhatók lennének, ám ha nem javítják ki őket, annak beláthatatlan következményei lehetnek a jövőben.