A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) a Norvég Alap felhasználásának ellenőrzése keretében jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűncselekményének gyanúja miatt feljelentést tett egy szervezet ellen, egyben piacfelügyeleti eljárást kezdeményezett a Magyar Nemzeti Banknál – közölte a Kehi azok után, hogy a Magyar Nemzet szerdai számában arról írt, a Kehi által „a Norvég Alap ellenőrzése során vizsgált egyik szervezet hat év alatt csaknem százmillió forint kölcsönt adott tizenhét civil egyesületnek, illetve alapítványnak úgy, hogy a gyanú szerint erre nem volt engedélye. Az ügyben büntetőfeljelentés született, és piacfelügyeleti eljárás indult. A Kehi azt, hogy mely szervezetről van szó, nem kívánta közölni „az eljárás jelenlegi szakaszában".

Lapunk úgy tudja, a valóságban az ügy elég egyszerű: az Ökotárs Alapítvány, vagyis a Norvég Civil Alap forrásainak elosztásában közreműködő szervezet nyújtott eseti jellegű, az utófinanszírozott pályázatok támogatásait megelőlegező kölcsönöket a pályázaton nyertes szervezetek némelyikének, egy Magyarországon általánosan elterjedt gyakorlat alapján, amiről ráadásul maga az alapítvány számolt be éves jelentéseiben.

– Sokadszorra fejezzük ki a felháborodásunkat amiatt, hogy a jobboldali sajtóban ismételten névtelen gyanúsítások jelennek meg a Norvég Alapok felhasználásával kapcsolatban a vizsgáló hatóságoktól kiszivárgott információkra hivatkozva – nyilatkozták a Népszabadságnak az Ökotársnál, amikor a Magyar Nemzet szerdai számában írtakra próbáltunk rákérdezni. A kormányközeli lap szerint a civil alappal kapcsolatban lévő egyik szervezet rendszeres pénzkölcsönző tevékenységet folytatott, amit most a Kehi és a piacfelügyelet is vizsgál.

Móra Vera, az Ökotárs igazgatója lapunknak elmondta: ahogyan azt az alapítvány (mindig nyilvános) éves jelentéseiből bárki láthatja, egyedi kérelemre, évente néhány alkalommal, kuratóriumi döntés alapján nyújtottak az utófinanszírozott pályázati támogatások megelőlegezésére áthidaló kölcsönöket, amelyekről a szervezet könyvvizsgálója rendre megállapította, hogy nem minősülnek hitelnyújtásnak, és nem emelt ellenük kifogást.

Ha valaki beírja a Google-be az „utófinanszírozás megelőlegezése" szókapcsolatot, láthatja, hogy meglehetősen elterjedt gyakorlatról van szó, amely - többek között fideszes vezetésű - önkormányzatoktól sem idegen: a település, illetve annak valamely intézménye vagy cége elnyer egy támogatást, majd a projekt végrehajtáshoz szükséges forrásokat valamilyen önkormányzati forrásból megelőlegezik (mivel a nyertesnek nincs elegendő pénze rá), és a ráfordítást utólag a támogatásból visszakapják (lásd például a kalocsai polgármester előterjesztését a helyi sportklubok megsegítéséről)..

A helyzet az, hogy lényegében ugyanezt csinálja jelenleg a kormány az uniós támogatásokkal is: a 2014-2020-as időszakra érvényes európai uniós kassza még zárva van (egyebek között azért, mert az új pénzosztó intézményrendszerre Brüsszel még nem bólintott rá), így a kabinet egyelőre a költségvetésből fizeti ki az EU-projekteket abban bízva, hogy a pénzt az EU-tól majd visszakapja. Lapunk tudomása szerint hivatalosan még nem volt példa arra, hogy valaki az utófinanszírozás megelőlegezését jogosulatlan pénzügyi tevékenységként értelmezte volna.