Újabb támadás a Norvég Alap ellen
A Magyar Nemzet szerdai számában írt arról, hogy értesülései szerint "a Kehi által a Norvég Alap ellenőrzése során vizsgált egyik szervezet hat év alatt csaknem százmillió forint kölcsönt adott tizenhét civil egyesületnek, illetve alapítványnak úgy, hogy a gyanú szerint erre nem volt engedélye. Az ügyben büntetőfeljelentés született, és piacfelügyeleti eljárás indult".
A Kehi az MTI-nek megerősítette, hogy jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűncselekményének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek az országos rendőrfőkapitánynál. Azt azonban, hogy mely szervezetről van szó, nem kívánta közölni a Kehi "az eljárás jelenlegi szakaszában". A hivatal emlékeztetett arra, hogy július 17-én kezdeményezte az MNB-nél a piacfelügyeleti eljárást. A Kehi közölte azt is: a vizsgált szervezet több mint egy tucat egyesület, illetve alapítvány részére mintegy 5 éven keresztül nyújtott pénzkölcsönöket.
Az MTI szerdán a jegybankot is megkereste az üggyel kapcsolatos kérdésekkel, de a jegybank azt közölte: konkrét bejelentésekkel kapcsolatban nem áll módjában információt kiadni. Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője általánosságban elmondta: a jegybank a jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanúját a piacfelügyeleti eljárás szabályai szerint vizsgálja. Az eljárást mindig hivatalból - tehát nem közvetlenül bejelentésre - indítja meg, ha a hivatalból rendelkezésre álló és beszerezhető iratok a jogosulatlan tevékenység végzésének gyanúját támasztják alá.
A hitelintézeti törvény (Hpt.) pénzügyi szolgáltatásnak minősíti - egyebek mellett - a pénzkölcsön üzletszerű módon történő nyújtását (forintban, devizában vagy valutában). Ennek során a Hpt. szerint a kölcsönbe adó kölcsönszerződés alapján pénzösszeget ad az adósnak, amelyet ő a szerződés szerinti időpontban (kamattal vagy anélkül) köteles visszafizetni - tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy az üzletszerűen végzett pénzkölcsönnyújtás az MNB engedélyéhez kötött. Az engedéllyel bíró személyekről a jegybank nyilvántartást vezet (ez honlapján nyilvánosan is elérhető). A Hpt. üzletszerű tevékenységként az ellenérték fejében nyereség, vagyonszerzés céljából - előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló - rendszeresen folytatott gazdasági tevékenységet nevesíti. A jogosulatlan pénzkölcsönnyújtás akkor állapítható meg, ha a tevékenység kimeríti a Hpt.-ben az ekként meghatározott fogalom feltételeit, hiányzik a tevékenységi engedély és az üzletszerűség valamennyi tényállási eleme megvalósult. Ennek megítélésére az MNB-nek kiforrott joggyakorlata van - mondta a szóvivő.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára az idén májusban jelentette be, hogy a Miniszterelnökség felkéri a Kehit a Norvég Alap felhasználásának teljes körű vizsgálatára. A bejelentéskor kifejtette: az átfogó vizsgálat célja az, hogy tisztázzák, megáll-e az a magyar kormányzati gyanú, miszerint a Norvég Alap hazai felhasználásakor áttételesen politikai szervezeteket, vagy hozzájuk szorosan kötődő civil szervezeteket támogattak.
Az Orbán-kormány több hatóságot is mozgósított a hadjárat részeként (melynek kiváltó oka az volt, hogy a kabinet a tőle független pénzcsapokat is szeretné megkaparintani). A Kehi-vizsgálattal párhuzamosan büntetőfeljelentést is tettek a támogatott szervezetek ellen - pontosabban egy magánszemély tett feljelentést, fideszes e-mailről -, a rendőrség pedig sikkasztás gyanúja miatt elrendelte a nyomozást.
