Népszabadság / Móricz Simon

Az Ökotárs sajtótájékoztatót hirdetett a beharangozott ellenőrzés időpontjára. Móra Vera, az alapítvány igazgatója elöljáróban leszögezte: vitatják a KEHI ellenőrzési hatáskörét, illetve a vizsgálat jogosságát, mivel a Norvég Civil Alap támogatási pénzei nem folynak át a magyar költségvetésen, sőt még csak az Ökotárs számláján sem jelennek meg soha - a támogatásokat a Norvég Alapok brüsszeli finanszírozási irodája közvetlenül a pályázatokat benyújtó támogatott szervezeteknek utalja. Itt tehát nincs szó magyar közpénzről, illetve a magyar államháztartás alrendszereiről, amelyek a KEHI jogosultságát megalapozhatnák.

- Nem tudjuk, hogy mi a kormány célja, mit szeretnének elérni – hangsúlyozta Móra Vera, azt is kiemelve: erősen megkérdőjelezi a vizsgálat tárgyilagosságát, hogy kifejezetten politikai alapon osztályozzák a közreműködőket és a támogatottakat (miközben a vonatkozó rendelet szerint a KEHI-nek kötelessége az eljárások elfogulatlan és tárgyilagos lebonyolítása).

- Csupán két dologra tudunk gondolni: meg akarják félemlíteni a támogatási rendszer működtetőit és a támogatott projektek résztvevőit, hogy ellehetetlenítsék a munkájukat, illetve hozzá akarnak férni olyan érzékeny adatokhoz, amelyekből kiderülhet például, hogy egy jogvédő szervezet kinek nyújtott segítséget, vagy egy melegszervezet kikkel állt kapcsolatban – fogalmazott Móra Vera. Szerinte az is kérdéses, hogy kik készítik a sajtóba kikerült listákat, hiszen a bírálókkal kapcsolatos információk a résztvevőkön kívül csak a bíráló bizottságok üléseire titoktartási nyilatkozatot aláíró megfigyelőt küldő magyar kormánynak állnak a rendelkezésére (vagyis előfordulhat, hogy adóból fizetett köztisztviselők a munkaidejükben készítenek ilyen jogsértő listákat).

A tájékoztatón az is kiderült, hogy a Norvég Alap támogatásai közül jelenleg egyedül a Norvég Civil Alap pályázati rendszere működik – amelyet az Ökotárs konzorciuma kezel –, az állami ellenőrzés alatt lévő, közel 40 milliárd forint fölött diszponáló többi pályázaton még egyetlen pályázatkiírás vagy szerződéskötés sem történt. Ezért is érthetetlen, hogy miért pont az egyetlen működőképes, eddig 128 sikeres projektnél tartó pályázati szisztémával foglalkozik a kormány, ahelyett, hogy a saját háza táján a befagyott pályázatok elindításával próbálkozna, többek között a kulturális örökségvédelem, az egészségügy vagy a megújuló energiák területén.

A működőképesség helyreállítása annál is inkább szükséges lenne, mivel a Norvég Alap jelenlegi, második támogatási körében a támogatott projektek befejezési határideje 2016. április 30. - minden nappal tovább nő az esélye, hogy a kormányzati tehetetlenség miatt az ország a szóban forgó milliárdokat el fogja veszíteni.