Az új munka törvénykönyve (Mt.) bevezetésének hatásait a vállalati szféra szemszögéből vizsgáló, januárban végzett felmérés szerint a szabályozás különösebben nem járul hozzá új munkahelyek létrejöttéhez – állítja közleményében a BDO Magyarország. A kutatásban részt vevők többsége egyértelműen nem tervezi az elkövetkező időszakban a létszám bővítését, ugyanakkor a létszámot bővítő egyharmadnak is csupán tizede nyilatkozott úgy, hogy ok-okozati összefüggés lenne a létszám bővítése és az új munkajogi szabályozás között.”

Arra a kérdésre, hogy a munkáltatók az Mt. hatálybalépését megelőzően megkötött munkaszerződéseket átdolgozzák-e a változásokra tekintettel, a válaszadók 39 százaléka nyilatkozta azt, hogy ezt már meg is tette, további 14 százalék pedig a közeljövőben tervezi módosítani a szerződéseket. A válaszadók 44 százaléka azonban nem nyúlt a munkaszerződésekhez és nem is tervezi azok módosítását. A változtatás lehetőségével elsősorban a kollektív szerződéssel rendelkező cégek élnek: 94 százalékuknál már lezajlott vagy éppen zajlik a szerződések aktualizálása.

Tavaly júliusban mind a többműszakos munkarenddel, mind az ehhez kapcsolódó műszakpótlékokkal kapcsolatos szabályozása megváltozott. A kollektív szerződéssel rendelkező válaszadók több mint fele azonban megtartotta a korábbi kollektív szerződés által szabályozott műszakpótlék-felosztást, a válaszadók további tíz százalékánál a felmérés készítésének időpontjában tárgyalás alatt volt a kérdéskör.

Az Mt.-ben meghatározott pótlékok bizonyos köre – így többek között a műszakpótlék is – alapbéresíthető, vagyis a munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben megállapodhat olyan alapbérben, amely a műszakpótlékot is magába foglalja. A kutatásban részt vevő vezető munkáltatók 72 százaléka azonban úgy nyilatkozott, hogy a pótlékok meghatározott körét nem alapbéresítették és a jövőben sem terveznek ilyen módosítást. A válaszadók negyede ugyanakkor vagy már módosította vagy a közeljövőben tervezi a munkaszerződésekben szereplő alapbért ilyen irányú módosítását.

Az új Mt. megalkotásának céljai között a munkahelyteremtés konkrét igénye mellett az szerepelt, hogy a nagyüzemi viszonyokat modellező szabályozás helyett egy, a jelenlegi helyzethez sokkal jobban igazodó szabályozást alakítsanak ki. Ezt a célt a felmérésben részt vevők 11 százaléka látja teljes mértékben megvalósítottaknak. A válaszadók nyolcvan százaléka szerint a modern munkajogi elvárásokhoz csak részben igazodik az új Mt., számos területen további szabályozás volna indokolt.

Nem csoda tehát, hogy a résztvevők 68 százaléka szerint a munka törvénykönyve kapcsán egy éven belül további változások várhatók. A legnagyobb valószínűséggel változó szabályozási kérdések között a megkérdezettek elsősorban a távolléti díjat, az elszámolási időszakot és a szabadságot jelezték.