A napokon belül az Országgyűlés elé kerülő alkotmánymódosítás nem fogja tartalmazni az előzetes regisztrációt sem 2014-re, sem a későbbi időszakra, és nem is utal rá. "Mi tudomásul vettük az Alkotmánybíróság döntését. Azt gondoljuk, hogy a választójogi reform legfontosabb elemei sikeresen megvalósulnak ..." – hangoztatta Rogán Antal még délben Budapesten, a Gyulára kihelyezett frakcióülést megelőző sajtótájékoztatón.  

A Fidesz–KDNP-frakciószövetség tanácskozása a kora esti órákban kezdődik Gyulán a Hotel Erkelben vacsorával, aztán Orbán Viktor miniszterelnök ad politikai helyzetelemzést a képviselőknek. Délután a Fidesz országos választmánya ülésezik, megtörténik Kocsis Máté kommunikációs igazgató bemutatása, és a kampányfelkészülésről konzultálnak, a KDNP pedig frakcióülésen készül a tavaszi szezonra. 

Gyulán jogi kérdésekről, alkotmánymódosításról minden bizonnyal szerdán tárgyal a plénum. De az Alkotmánybíróság által megsemmisített regisztráció kapcsán annak ellenére sem lesz téma az alkotmánymódosítás, hogy még a közelmúltban is miniszterek-képviselők latolgatták a feliratkozás esetleges 2018-as bevezetését. (Az AB december végén formai okokra hivatkozva semmisítette meg az alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések több pontját, köztük az előzetes regisztrációs passzust, január elején pedig már tartalmilag is alaptörvény-ellenesnek ítélte a választási feliratkozást.) Rogán Antal a sajtótájékoztatón határozottan állította, az Alkotmánybíróság döntéseit messzemenően tiszteletben tartva terjeszti be az Országgyűlésnek az alaptörvény-módosító javaslatát a Fidesz–KDNP-frakciószövetség.

A kiszivárgott hírek szerint voltak, akik úgy gondolták, hogy sarkalatos törvénynek kellene szabályozni az előzetes regisztráció lehetőségét. Nem lenne sok értelme a kétharmados törvénynek, azt az Alkotmánybíróság ugyanúgy megsemmisítené, ahogyan már tette a választási eljárási törvény esetén – közölte lapunk kérdésére Rogán Antal. 

A kormány minimalizálni szeretné a politikai támadási felületeket a kampány és "a brüsszeli elvárások miatt" – mondták a Népszabadságnak, a túlzottdeficit-eljárásra utalva. Ha nyár elején megszüntetik Magyarországgal szemben az eljárást az 495 millió eurós uniós forrás felszabadulását jelentené, ez "kampánypénz" lehet az Orbán-kormány számára a 2014-es választások előtt. 

"A kommunista diktatúrából a demokráciába való átmenetről"

Lesz viszont alkotmánymódosítás – az átmeneti rendelkezésekről, melyet az AB fideszes jogi szakpolitikusok szerint úgy semmisített meg formai okokból tavaly év végén, hogy figyelmen kívül hagyta az arra vonatkozó alkotmányos passzust. Munkatársunk érdeklődésére, hogy a megsemmisített átmeneti rendelkezéseket felvezető szakasz – mely például azt tartalmazza, hogy "a Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei felelősek a második világháborút követő esztendők demokratikus kísérletének szovjet katonai segítséggel történő felszámolásáért; a kizárólagos hatalomgyakorlás és a törvénytelenségre épülő jogrend kiépítéséért; a tulajdon szabadságán alapuló gazdaság felszámolásáért, az ország eladósításáért és versenyképességének végzetes lerontásáért" – alkotmányos passzus lesz-e, az egyik befolyásos fideszes politikus úgy reagált: a tervek szerint ezt is átemelik az Alaptörvénybe, de "nem rendelkező rész lesz", hanem a preambulumhoz hasonló szakasz. 

"Szemantikai vita"

Rogán Antal a sajtótájékoztatón közölte, hogy a tervezett alkotmánymódosítással az AB-jogkörök bővülnek, szélesednek. Az alaptörvény-módosítás rendelkezni fog ugyanis arról, hogy ezentúl a legfőbb ügyész és a Kúria elnöke is fordulhat az AB-hoz, továbbá arra kérik a testületet, "társadalmasítsa" döntéseit, vagyis hallgassa meg a másik felet is, azt, akiről döntést hoz. 

A frakcióvezető elismerte, hogy az alkotmánymódosítás-javaslat tartalmazza azt is: az AB-nak a jelenlegi alaptörvényből kell levezetnie a döntéseit, így korábbi állásfoglalásait automatikusan nem lehet figyelembe venni. – De ha a jelenlegi alaptörvényből le tudja vezetni a döntéseit, akkor ennek semmilyen akadálya sincs az "égegyadta világon". Én személyesen is tájékozódtam több alkotmánybírónál, és arról tájékoztatták, hogy eddig is ez volt az ítélkezési gyakorlat. Ennek formális rögzítésére kerül sor az alkotmánymódosítással. Ezt semmiképp sem nevezném jogkörkorlátozásnak – tette hozzá  Rogán Antal. "Ha másképp lenne, az Aranybulla alapján is lehetne döntést hozni, mert az ma már éppúgy nincs hatályban, mint az 1949. évi XX. törvény" – fogalmazott egy alkotmánybíró a frakcióvezető elmondása szerint.

A Népszabadság kérdésére, miszerint ez nem azt jelenti-e, hogy az úgynevezett "húsvéti" alaptörvény elfogadása, azaz a 2011. április 25-e előtt született alkotmánybírósági határozatokra a módosítás szerint nem hivatkozhatna az AB, Rogán Antal azt mondta, az alkotmánybírák jelenleg is az alaptörvény alapján hoznak döntést. Ha le tudják vezetni ugyanazokat a szempontokat, amelyeket korábbi AB-döntések tartalmaztak, a jelenlegi alaptörvényből, azt messzemenően figyelembe vehetik, ha nem tudják levezetni, akkor természetesen nem vehetik figyelembe. "Szemantikai vitáról beszélünk, melynek tartalmi jelentősége nincsen" – jegyezte meg a frakcióvezető.