Az Alkotmánybíróság (AB) a köztársasági elnök indítványa alapján ma meghozott határozatában alaptörvény-ellenesnek ítélte a választási eljárásról szóló törvény több rendelkezését – tudatta közleményében a testület. Az AB megállapította: indokolatlanul korlátozza a választójogot, hogy a választói regisztrációs kötelezettség minden választóra kiterjed. Alaptörvénybe ütköznek a törvénynek a választási kampánnyal kapcsolatos egyes rendelkezései is.

A köztársasági elnök az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett választási eljárásról szóló törvény egyes rendelkezéseit támadva 2012. december 6-án fordult az Alkotmánybírósághoz. Indítványában arra hivatkozott, hogy a központi névjegyzékbe való kötelező választói feliratkozás egyes szabályai aránytalanul korlátozzák a választójogot.

Álláspontja szerint alaptörvény-ellenes a választási kampányra vonatkozó számos rendelkezés is, mert azok sértik a véleménynyilvánítás szabadságát és a sajtószabadságot. A köztársasági elnök az indítványban kérte, hogy az alkotmánybírósági vizsgálat terjedjen ki a megtámadott rendelkezésekkel szoros tartalmi összefüggésben álló más rendelkezésekre is.

Az AB megállapította, hogy a törvény a választójog gyakorlását egy többletfeltételtől, az előzetes választói feliratkozástól teszi függővé. Ezzel kapcsolatban a testület elengedhetetlennek tartotta annak vizsgálatát, hogy a regisztrációnak van-e alkotmányosan igazolható indoka.

A testület – az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatának figyelembevételével – megállapította, hogy a magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgárok esetében a regisztrációs kötelezettség indokolatlanul korlátozza a választójogot, ezért alaptörvény-ellenes.

Az államnak a rendelkezésére álló hatósági nyilvántartások alapján biztosítania kell, hogy az e nyilvántartásokban szereplő választók előzetes nyilvántartási kérelem nélkül is élhessenek a szavazati jogukkal. Az AB rámutatott arra, hogy az állami nyilvántartásokat a vizsgált törvény több helyen maga is úgy kezeli, mint amelyek a választók szükséges adatait hitelesen tartalmazzák, így alkalmasak a választások lebonyolítására.

Ugyanakkor megállapította az AB, hogy a központi névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelem előterjesztésének lehetősége a választópolgárok bizonyos csoportjainál éppen a választójog gyakorlását segíti elő, ezért esetükben indokolt a regisztráció.

Különösen ide tartoznak a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező nagykorú magyar állampolgárok, a Magyarországon élő nemzetiségeknek azok a tagjai, akik nemzetiségi listákra kívánnak szavazni, valamint azok, akik szavazási segítség iránti igényt kívánnak bejelenteni.

Azon választópolgárok esetében, akiknek a választójoga előzetes feliratkozás nélkül semmiképpen nem biztosítható, aránytalan korlátozást jelent azonban, hogy csak a bejelentett lakóhelyükön regisztrálhatnak, a tartózkodási helyükön viszont nem. A Magyarországon élő, de lakcímmel nem rendelkező választópolgárok esetében pedig az Alkotmánybíróság diszkriminatívnak ítélte a személyes regisztráció lehetőségének törvényi kizárását.

A választási kampányra vonatkozó szabályozással összefüggésben az AB megállapította: a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának súlyosan aránytalan korlátozása, ezért alaptörvény-ellenes, hogy a törvény a kampányidőszakban kizárólag közszolgálati médiaszolgáltatásban engedi meg politikai reklámok közzétételét. Alaptörvény-ellenes továbbá, hogy a filmszínházakban tilos a politikai hirdetések közzététele a kampányidőszak alatt.

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek ítélte azt is, hogy a választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatási eredményeket tilos közzétenni a választásokat megelőző hat nap alatt.

A határozathoz Kovács Péter alkotmánybíró párhuzamos indokolást, Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla és Szívós Mária alkotmánybírák különvéleményt csatoltak.

Megágyaztak döntésüknek

Az Alkotmánybíróság a múlt héten voltaképpen megalapozta egy ilyen tartalmú döntését, amikor az úgynevezett átmeneti rendelkezések közül mindazokat a pontokat megsemmisítette, amelyek nem az új alkotmány hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti szabályokat, hanem hosszabb távú jogi passzusokat tartalmaznak.

Az államfő beadványában a törvény legtöbbet bírált, a választási részvételt előzetes feliratkozáshoz kötő pontjának vizsgálatát nem kérte az Alkotmánybíróságtól arra hivatkozva, hogy azt az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiben rögzítették, ami pedig az alaptörvény része, vagyis az AB által nem vizsgálható. Az AB múlt heti döntése épp ezt a hivatkozást lehetetlenítette el.

A Fidesz ezzel eddigi közjogi működésének talán legbrutálisabb lépésére kényszerül: annak ellenére emelheti az alaptörvénybe az AB által megsemmisített jogszabályokat, hogy a testület azokat az alkotmánnyal ellentétesnek találta.