Mint arról korábban írtunk: a parlament előtt lévő javaslat szerint az országos tiszti főorvos lehetőséget kapna arra, hogy azokat a migránsokat, akik menedéket kérnek Magyarországon, szűrővizsgálatra kötelezze, ám az átutazókat továbbra sem kellene vizsgálni. A szűrésekre, illetve az első orvosi ellátásokra a befogadóállomáson, illetve a területileg illetékes egészségügyi szolgáltatóknál kerülne sor.

Az egészségügyi törvényt módosító jogszabálytervezet egyik paragrafusa lehetőséget adna a kormánynak arra, hogy egészségügyi válsághelyzet kihirdetése nélkül is – járványügyi érdekből – lezárja a schengeni határokat. A jogszabálytervezet kemény feltételeket írna elő a menekülteknek.

A javaslat szerint az érintettek csak akkor jöhetnének ki a tranzitzónából, ha hozzájárulnak a szűrővizsgálatok elvégzéséhez. Arra viszont a tervezet szövege nem tér ki, milyen vizsgálatoknak kell alávetniük magukat. A javaslat szerint a szűrés tényéről igazolást kapnak a menekültek, és ennek birtokában, még a tesztek kiértékelése előtt, annak eredményének ismerete nélkül is elhagyhatnák a tábort. 

A kormány elutasítja a karantént

A parlament előtt lévő törvénymódosítás előírásait a Jobbik képviselői – Lukács László György és Rig Lajos – módosító indítvánnyal szigorították volna. A Jobbik módosító javaslata valamennyi bevándorlót szűrésre kötelezett volna, valamint külön jogszabályjavaslattal karanténba zárták volna a bevándorlókat, amíg el nem készülnek a leletek.

Az ülésen sem kötelező szűrővizsgálatot, sem kötelező karantén elrendelését nem tartotta indokoltnak az egészségügyi kormányzatot képviselő Beneda Attila, helyettes államtitkár.  Mint ahogyan a bizottság kormánypárti többsége elvetette annak a javaslatuknak is a tárgysorozatba vételét, amely karanténba zárta volna a menekülteket.

Kockázat van, veszély nincs

A törvény tervezet részletes vitája előtt a bizottság meghallgatta Paller Judit országos tisztifőorvost és Szlávik János, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház főorvosát a migrációval összefüggő közegészségügyi kockázatokról. Az országos tiszti főorvos ezúttal is határozottan kijelentette: járványveszély nincs, de a Magyarországon keresztül utazók járványügyi kockázatot jelenthetnek. Ezért a közegészségügyi hatóságok készültségben azaz tónusban vannak, bármikor hívhatók, a szolgálat akció képes. Mint mondta: eddig főként Afganisztán, Pakisztán, Kamerun, Nigéria, Szíria területéről érkeztek Magyarországra migránsok.

Csak néhány hasmenés

Paller Judit ismertette azt is, hogy a menekültek milyen orvosi ellátásra jogosultak. Jelezte, hogy míg a felnőtteknél a státuszuktól függ, hogy mi jár térítésmentesen, a gyerekek orvosi kezelést korlátozás nélkül kaphatnak, ha pedig az országban is maradnak, a magyar gyerekeknél is használatos védőoltásokat is beadják nekik.

Hozzátette: az ÁNTSZ rendelkezik megfelelő mennyiségű oltóanyaggal, de a jövőben gondoskodni kell a készletezésről. Mint mondta: szeptember óta naponta gyűjtik az adatokat a menekültek szűréséről, megbetegedéséről, az erről készült összesítést egészségügyi kormányzat megkapja.  Közölte azt is, hogy a menekültek elsődleges orvosi vizsgálata, szűrése a befogadóállomásokon zajlik. A betegek orvosi ellátása zömében a Csongrád-megyei ellátórendszerre hárul, ahol naponta egy és húsz közötti eset kezelnek. Eddig egyetlen közvetlen kontaktussal járványveszélyt jelentő betegséget sem találtak, ugyanakkor volt néhány hasmenéses tünetet okozó fertőzés, de azok okát nem sikerült kideríteni.

Volt már súlyos beteg is

Szexuális úton terjedő betegségeket (vírusos májgyulladást, HIV-vírus hordozót) menekülteknél a hazai lakossághoz képest többet találtak – erről már Szlávik János főorvos beszélt a bizottságnak. Hozzátette: eddig négy maláriafertőzött menekültet is kezeltek. (A malária nem terjed közvetlen kontaktussal, a kór közvetítője egy szúnyogfajta, amely nálunk nem él.)

A Szent László kórházban a fertőző betegeket úgynevezett negatív nyomású kórtermekben különítik el, ahonnan a kórokozók nem kerülhetnek ki. A főorvos elmondta azt is: kezeltek rühösséggel és tetvességgel is menekülteket. Szlávik János vizionálta, hogy még milyen betegségeket hurcolhatnak be, köztük említve a közel-keleti koronavírust, a kiütéses tífuszt, kolerát, leprát. (Az említett betegségek közül csak a kiütéses tífuszra van a menekültek körében szűrővizsgálat.)

Kérdeznek a képviselők

Rig Lajos, a Jobbik képviselője arra volt kíváncsi, hogy fertőtlenítik-e megfelelően a bevándorlók szállításra bérbe vett buszokat és egyéb tömegközlekedési eszközöket?  Ellenőrizte-e az ÁNTSZ a csíramentességet? A képviselő idézte a kecskeméti ügyeletes traumatológus orvos történetét, aki izolált körülmények között látta el a hozzá beszállított, sérült menekülteket, arra hivatkozva, hogy nem tudja, milyen fertőző betegségeket hordoznak. Paller Judit válaszában erre azt mondta: nem az ÁNTSZ feladata a MÁV-vagonok takarításának ellenőrzése.

Szabó Tímea, a Párbeszéd a Magyarországért képviselője megpróbálta képbe hozni járványügyből képviselőtársait. Szerinte az ÁNTSZ által vizsgált betegségek többsége szexuális úton terjed, ezért, mint mondta: nem a szerencsének köszönhető, hogy nincs járvány, ezért alap sincs járványveszéllyel fenyegetni a lakosságot. Mint mondta: a menekültek 99 százalékát a határokon felrakják egy vonatra, amely meg se nagyon áll velük Hegyeshalomig. Tehát az ország lakosságával nincs is nagyon módjuk találkozni. Hozzátette azt is, hogy a Bevándorlási Hivatal adatai szerint szeptember közepéig 180 ezer menekültet regisztráltak, miközben ezzel egyidejűleg 670 tartózkodtak befogadóállomásokon.
 
A Fidesz képviselője, Bene Ildikó szerint viszont nem szabad bagatellizálni a szexuális úton terjedő betegségeket, és egyetlen hasmenéses eset is képes sok embert megfertőzni.

Selmeczi Gabriella (Fidesz), a szakbizottság elnöke, mint mondta: őt többen is megkérdezték és az érintettek aggodalmát közvetíti: többek közt arra volt kíváncsi: kell-e aggódniuk a kisgyermekes anyukáknak, ha migránsok által is használt közértbe mennek vásárolni? Kell-e tartaniuk fertőzésektől, betegségektől a tömegközlekedési eszközökön?

Paller Judit erre azt felelte, hogy az átlagos közegészségügyi rendszabályoknál (kézmosás, megfelelő személyi higiéné) nincs többre, nagyobb fokú óvatosságra szükség.