Kaposváron, a Fő utcában, egy bezárt dohánybolt ajtaján tábla hirdeti, hogy egy évvel ezelőtt itt történt az egész országot megrázó trafikos gyilkosság, írja a sonline.hu. Az áldozat barátai és ismerősei, tisztelői virágcsokrokkal, koszorúkkal, mécsesekkel emlékeztek meg az évfordulóról a dohánybolt bezárt üzlethelyiségénél.

Sonline.hu

2015. április 23-án egy büntetlen előéletű 20 éves férfi 22 ezer forintot rabolt a Fő utcai trafikból, s eközben késével halálra sebezte a bolt 20 esztendős eladóját. A Kaposvár melletti Sántos községben élő elkövetőt a Pécsi Táblabíróság – jogerősen – 25 év börtönre ítélte.

A gyilkosság utáni napokban-hetekben az ellenzéki politikusok és a sajtó arra követeztetett, hogy trafikokat azért támadják gyakrabban a rablók, mint a többi kisboltot, mert ezekbe az üzletekbe – a törvényi előírások miatt – meggátolják a belátást, így a rablótámadást kívülről nem vehetik észre az arra járók. A Magyar Dohány Kiskereskedők Egyesülete is hasonlóan vélekedett. Akkori közleményük így fogalmazott: „A nemzeti dohányboltok tipikusan egyszemélyes üzletek, a bennük lévő árukészlet miatt pedig az átlagos kiskereskedelmi üzleteknél gyakrabban válnak erőszakos és vagyon elleni bűncselekmények célpontjává. Ezt a tendenciát erősíti, hogy a legtöbb ilyen helyiség teljesen el van sötétítve, kívülről nem látható, hogy mi történik odabenn".

Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere tavaly áprilisban jelezte: törvénymódosítási javaslattal fordul a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, s azt kezdeményezi, hogy a szaktárca vegye ki azt a rendelkezést a törvényből, amely szerint a nemzeti dohányboltokban lévő termékek nem lehetnek láthatóak az üzleten kívülről. A Miniszterelnökséget vezető Lázár János azt ígérte, hogy amennyiben összefüggés van a kaposvári dohánybolt külleme és az ott történt gyilkosság között, jogszabály-módosítást kezdeményez az ügyben.

A rendőrség hetekig azt állította, hogy nincs összehasonlító adatsor arról, hány erőszakos támadás történik a kisboltok s azon belül trafikok sérelmére. A rendőrség utóbb mégis elismerte, hogy a trafikokat lényegesen többször éri rablótámadás, mint a többi boltot. A közölt adatok azonban ellentmondásosak voltak, egyikből azt lehetett kiolvasni, hogy ötszörös, a másikból azt, hogy negyvenszeres a rizikója a trafikoknak a többi bolthoz képest.

Mindezek ellenére a dohányboltok „elsötétítéséről" szóló törvényszakaszt azóta sem módosították. Volt, aki nem is várt erre. A Fő utcai trafik gazdájának még két üzlete van Kaposváron, s ő leszedte mindkettő kirakatáról a takarófóliát. A városban két trafikos követte példáját, s összesen hat üzlet üvegezett frontjáról tűnt el fólia. Az említett boltok ma is így működnek, nem tudunk arról, hogy emiatt megbírságolták volna gazdájukat. Bár lefóliázás híre gyorsan elterjedt, a kaposvári trafikosok akciója nem indított el országos elégedetlenségi mozgalmat a szakmában. Ebben annak is szerepe lehet, hogy – a tapasztalatok szerint – a trafikok kiosztásánál előnyt élveztek a kormányhoz közel álló vállalkozók, s ők nem akarnak szembe menni az általuk támogatott politikai vezetéssel.

Az is tény, hogy az elmúlt hónapokban csökkent rablótámadások száma a trafikok ellen, ami összefügghet azzal, hogy a tetteseket általában hamar elfogják a rendőrök, s bűnözői körökben tudott, hogy a dohányboltok kasszáját sűrűn ürítik, így csekély zsákmányért kell súlyos kockázatot vállalni. Ettől még az általunk kérdezett dohánybolti dolgozók nem titkolják: félnek a rablótámadásoktól. Ezért ha csak lehet, a belátás kedvéért nyitva hagyják üzletük ajtaját. Emiatt – s hogy így láthatóvá válik a benti áru - nem bírságolják őket. Sajátos meggyezés tanúi vagyunk: a trafikosok nem követelik a törvény megváltozástatását, a hatalom nem ösztönzi pénzbehajtó kontrollra ellenőreit.