Biztonsági intézkedésekkel kapcsolatos tanácsokat azonban senki nem adott a dohányboltoknak, amelyek
szinte megnyitásuk óta a rablók célpontjává váltak.
Kezdetben egyes kormánypárti orgánumok az ellenzéket és a hozzá húzó sajtót hibáztatták mindezért. Volt, aki egészen odáig elment, hogy a „nemzeti dohányboltok lejáratói bátorítják a rablókat az üzletek kirablására”.
Valójában kezdetben a nemzeti dohányboltok feltételezett nagy bevétele (azaz a nagy zsákmány lehetősége) és – az új kereskedők rutintalansága miatt – a szükségesnél lényegesen gyengébb biztonsági intézkedések miatt váltak ezek az üzletek a rablók célpontjává, ahogy korábban a soha le nem fóliázott patikák és éjjel-nappali kisboltok.
|
Az érintett kaposvári trafiktulajdonos leszedette a fóliát a dohányboltjairól. Így most belátni, ami viszont tilos
Varga György / MTI |
Az ORFK adatai szerint 2013. július elseje és 2015. április 24. között nemzeti dohányboltokban 142 rablás történt. Ezek közül eddig 81-nek a tettesét sikerült azonosítani. A rendőrségtől kapott tájékoztatás szerint a rablók kezdeti „vonzalma” a nemzeti dohányboltok iránt a rablások viszonylag nagyszámú felderítése és más rendőri intézkedések mellett a tulajdonosok önvédelmi lépései miatt csökkent.
Kezdetben a legtöbben a kereskedelemben megszokott gyakorlat szerint naponta egyszer-kétszer standoltak, a rablások hatására ma már naponta hatszor, sőt,
akad olyan bolt, ahonnan tízszer is elviszik a bevételt.
Ezért kellett beérnie a kaposvári rablógyilkosság gyanúsítottjának is húsz-egynéhány ezer forintos zsákmánnyal. Lényegesen több pénz ugyanis napközben egyszerre már egyik dohányboltban sem található a kasszában.
A dohányboltosoknak évente tart szakmai előadást a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. Ezeken állítólag rendre elhangzott:
„A törvény nem kötelezi a trafikosokat az ablakaik lefóliázására”.
Ők azonban nemcsak azért választották ezt a megoldást, mert egykor ezt ajánlották nekik, és mert ez a legegyszerűbb módja, hogy a belátást kívülről megakadályozzák. Attól tartottak, hogy ellenkező esetben rájuk száll az adóhatóság, a fogyasztóvédelem és a többi, ellenőrzésre jogosult hatóság. Ezért nem merte senki (vagy legalábbis a trafikok többsége) megkockáztatni, hogy csak a polcokat takarja el, amelyeken a cigarettát tárolja. Mert mi történik, ha épp akkor jár arra egy gyerek, amikor félrehúzza a redőnyt, a függönyt, akármit, és kiszolgálja a vásárlót?
Bár Pintér Sándor belügyminiszter szerint a fóliák léte, nem léte érdemben nem befolyásolja a dohányboltok veszélyeztetettségét, a jogalkotó ma már nincs abban a helyzetben, hogy ne nyúljon hozzá a törvényhez. A jogszabályt nem azért kell módosítani, ami nincs is benne (fóliázási kényszer), hanem azért, mert a trafikok dolgozói félnek. Nem csak a kaposvári gyilkosság óta, már régebben is rosszul érezték magukat az állandóan bezárt, elfóliázott kisboltokban. És ha félnek, a politikának tennie kell valamit a boltosok szubjektív biztonságérzetének javítása érdekében.
Rogán: le lehet szedni a fóliát
Rogán Antal szerint a trafikosok leszedhetik a fóliát a boltok üvegéről. A Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a múlt heti kaposvári dohánybolti gyilkosságot egy minden szempontból értelmetlen cselekedetnek nevezte, hiszen, bár a tettes azért gyilkolt, hogy később ne lehessen azonosítani, a boltban kamerák voltak. A gyilkosság minősített eset, amelyre csak elrettentéssel lehet válaszolni - fogalmazott. Kifejtette azt is, ha a trafikosok védelméhez az kell, hogy levegyék a fóliát, akkor vegyék le. Arra is felhívta a figyelmet, hogy eddig sem volt olyan jogszabály, amely előírta volna a fóliázást. (MTI)
