A jellegzetes bajuszt viselő, pipázó Bové, a Conféderation paysanne francia agrár-érdekvédelmi szövetség egyik alapítója elsősorban a globalizációkritikus mozgalomból ismert. Világhírre akkor tett szert, amikor 1999-ben, birkatenyésztő gazdatársaival és traktoraikkal nekimentek a dél-franciaországi Millau-ban épülő McDonald’s gyorsétteremnek. Tíz évvel később, 2009-ben harcmezőt váltott: EP-képviselőként Brüsszelben és Strasbourgban ugyanazzal az elszántsággal hadakozott a génmódosított növények és termékek (GMO) ellen, mint amikor az 1970-es évek végén a Larzac-fennsíkot és annak élővilágát védte az oda tervezett katonai támaszpont ellen.
Az elmúlt hat év legnagyobb „fogásának” Bové annak leleplezését tartja, hogy
a GMO-lobbi milyen elképesztő mértékben öntötte el az Európai Élelmiszer-biztonsági Ügynökséget (EFSA). Amikor a világ egyik meghatározó GMO-cége, a Monsanto regisztrálásra beadott egy új terméket, az EFSA által használt szakértői elemzés is a Saint Louis-i székhelyű multitól származott
– mesélte. A krimifordulatokat hozó nyomozás során kiderült, hogy Bánáti Diána, az EFSA elnöke az egyik legerősebb élelmiszer-ipari lobbi felügyelőbizottságának tagja volt. A többszörösen hazugságon kapott Bánátinak végül menni kellett, az EFSA új ügyvezetője, a francia Catherine Geslain-Lanéelle megköszönte a botrányt kirobbantó honfitársának, hogy segített átláthatóvá tenni az ügynökséget.
A lobbik beszivárgása dacára Bové nem temeti az Európai Parlamentet. Éppen ellenkezőleg, azt mondja, hogy az érdekcsoportokkal szemben csak belülről tudta megvívni a könyvében részletesen leírt harcait. Szerinte az Európai Parlament sokkal fontosabb intézmény annál, mint amilyennek a közvélekedés tartja. Itt senkinek sincs kétharmada, folyamatos konszenzuskeresés folyik, minden egyes ügyhöz többséget kell „építeni”.
– A közérdek védelmére rengeteg eszköz áll rendelkezésre,
meg kell tanulni kezelni ezeket a fegyvereket.
A polgárok például a parlamenten keresztül interpellálhatják az Európai Bizottságot, ha az országukban uniós jogba ütköző üggyel konfrontálódnak – mutatott rá.
E „fegyvernek” köszönhetően Franciaországban sikerült megakadályozni két duzzasztógát építését, mindkét beruházás sértette a vízről szóló uniós irányelvet. A délnyugati Landes megyében pedig megfúrták az új nemzetközi reptér tervét, mivel a megaépítkezéshez értékes erdőket kellett volna kiirtani.
A magyar kiadáshoz Bové külön fejezetet írt a magyarországi földtörvényről. Az állami földek elosztását, a kistermelők kiszorítását, kijátszását botrányosnak nevezte.
Akinek sikerül egy ezer hektáros birtokot megcsípnie, az évente 230 ezer euró brüsszeli támogatásra számíthat, bérköltségre legfeljebb 30-32 ezer eurót kell költenie.
– Nincs más megoldás, mint a támogatások felső plafonjának meghúzása. Miután 2012 októberében Magyarországon jártam, és személyesen láthattam az állami földrablás következményeit, benyújtottam egy indítványt, hogy százezer eurónál senki se kaphasson több agrártámogatást. Néhány szavazattal, de sajnos elbukott.
Egy csata elvesztése azonban nem állít meg
– fogadkozott Bové.
A hatvankettedik évében járó, rendkívül energikus szószóló azt mondja: második EP-képviselői mandátuma végén, 2019-ben átadja a terepet a fiataloknak. Biztosan talál magának utána is témát, amelynek kapcsán kiállhat a kicsik védelmében. Larzacba minden héten visszajár: ott regenerálódik, ott tölti fel magát munícióval.
