Nem fecni, diplomáciai eszköz
Az biztos, hogy a magyar kormány által közzétett amerikai dokumentum nem fecni. Ez egy klasszikus non-paper: a tárgyalásokon elhangzottakat, az álláspontokat egy adott időpontban összegző feljegyzés. Olyan nem hivatalos „emlékezési segédeszköz", ami teljesen bevett a nemzetközi gyakorlatban és amivel a magyar diplomácia is rendszeresen él(t) – így fogalmazták meg véleményüket azok a több évtizedes diplomáciai-külügyi múlttal bíró szakemberek, akiket az amerikai-magyar kapcsolatok történetében bekövetkezett újabb fordulatról kérdeztünk meg.
Az idézett szakemberek egyértelműen non-paperként azonosították az Orbán Viktor miniszterelnök által fecninek minősített dokumentumot. A non-paperre szándékosan nem tesznek se fejlécet, se pecsétet és nem is írják alá. A sima fehér lapra írt emlékeztető a nemzetközi diplomácia bevett eszköze, az ENSZ-ben is használják. Az amerikai State Department által kiadott kézikönyv előírja, hogy egyes szám harmadik személyben kell megfogalmazni és nem kell közvetlenül az amerikai kormánynak tulajdonítani. (A magyaroknak átadott dokumentumban a „Post" szót használják, ez ebben az esetben küldöttet, illetve missziót jelenthet). A non-paperhez fejléc és vízjegy nélküli, sima fehér papírt kell használni. Címként, ha egyáltalán az szükséges, az adott témát lehet feltüntetni – például azt, hogy "Génmódosított organizmusok".
A non-paperhez képest teljesen más minőséget képvisel a démarche, ami egy ország álláspontjának hivatalos és erőteljes kifejezése egy vitatott ügyben. A magyar diplomáciában korábban honos, de ritka gyakorlat szerint a misszióvezetőt utasították arra, hogy milyen szinten (miniszter, államtitkár vagy más külügyi vezető) nyújtsa át. A megkérdezett szakemberek a legnagyobb problémát abban látják, hogy a jelenlegi kormányzat – a külgazdasági és külügyi tárcát is beleértve – nincsen tisztában a nemzetközi diplomáciai eljárásokkal, miközben az érintettek a magyar belpolitikában használt eszközökkel, kifejezésekkel próbálnak kommunikálni a külföldi partnerekkel.
– Ezer éve használjuk – mondta lapunknak egy több évtizedes diplomáciai tapasztalattal rendelkező külügyi szakember a papírfecniről, avagy sajtpapírról. Amit valóban így neveznek a francia alapú szakzsargonban: "bout du papier", ezért aztán komikusnak tartaná, ha ráírnák a címét a papírra. Ahogy az angol verzió, a non-paper, vagyis nem-papír is viccesen festene a fejlécben. Ez még csak nem is emlékeztető (memorandum, aide du mémoire). A papírfecnit ugyanis szükség esetén le lehet tagadni, az átadását és az átvételét is. Ezért nincs sem feladója, sem címzettje – magyarázta a szakértő, aki több külföldi misszión dolgozott vezető diplomataként. A papírfecniknek ettől még van jelentőségük, akkor is, ha egy megrekedt tárgyalást egy burkolt ajánlattal próbál feloldani az egyik fél, vagy, ha egy kormány diszkréten kívánja kifejezni tiltakozását a másik intézkedéseivel szemben. Ezek lépcsőfokok. Felülről indulva, a leghivatalosabb okmány a jegyzék (note verbal, note formal), amikor egy kormány nyilvánosan fejezi ki a tiltakozását. Ez alatt állnak a rangsorban a diszkrétebb kommunikációs formák, köztük a szóban forgó "off-record" levelezések. Ezek a félhivatalos vagy nemhivatalos diplomáciai dokumentumok lehetnek egyszerű jegyzetek, összefoglalók, emlékeztetők, megjegyzések, pozíciók egy adott témában, amit egy tárgyalásokon "átcsúsztatnak" a tárgyalófélnek, vagy lehetnek komolyabb figyelmeztetések is, helyzettől függően.
