Nem fecni, diplomáciai eszköz
Az biztos, hogy a magyar kormány által közzétett amerikai dokumentum nem fecni. Ez egy klasszikus non paper: a tárgyalásokon elhangzottakat, az álláspontokat egy adott időpontban összegző feljegyzés. Olyan nem hivatalos „emlékezési segédeszköz”, amely teljesen bevett a nemzetközi gyakorlatban és amellyel a magyar diplomácia is rendszeresen él(t) – így fogalmazták meg véleményüket azok a több évtizedes diplomáciai-külügyi múlttal bíró szakemberek, akiket az amerikai-magyar kapcsolatok történetében bekövetkezett újabb fordulatról kérdeztünk meg.
Az idézett szakemberek egyértelműen non paperként azonosították az Orbán Viktor miniszterelnök által fecninek minősített dokumentumot. A non paperre szándékosan nem tesznek se fejlécet , se pecsétet és nem is írják alá. A sima fehér lapra írt emlékeztető a nemzetközi diplomáciai technológia bevett eszköze, használják például az ENSZ-ben is. A State Department egyébként a non paper formai követelményeiről rendelkező sorvezetőjében az is szerepel, hogy ehhez az emlékeztetőhöz nem szabad vízjeles külügyes levélpapírt használni.
A non paperhez képest teljesen más minőséget képvisel a démarche, ami egy ország álláspontjának hivatalos és erőteljes kifejezése egy vitatott ügyben. A magyar diplomáciában korábban honos, de ritka gyakorlat szerint a misszióvezetőt utasították arra, hogy milyen szinten (miniszter, államtitkár vagy más külügyi vezető) nyújtsa át. A megkérdezett szakemberek a legnagyobb problémát abban látják, hogy a jelenlegi kormányzat, beleértve a külgazdasági és külügyi tárcát nincsenek tisztában a nemzetközi diplomáciai eljárásokkal, miközben a magyar belpolitikában használt eszközökkel, kifejezésekkel próbálnak meg a külföldi partnerekkel kommunikálni. (D. A.)
Vida mindenkit beperel
A kitiltási ügyről a miniszterelnök azt mondta: az számára egyre inkább elveszíti a komolyságát. Összességében szerinte „egyre zavarosabb az egész. Minden perc kidobott idő, amit azzal töltünk, hogy ezzel az üggyel foglalkozunk”. Arra a kérdéssorra, hogy a konfliktust azért valahogy fel kell oldani, hiszen a NAV elnökére vetül a korrupció árnyéka, Orbán Viktor úgy reagált: szerencsére a NAV elnöke megkönnyíti a helyzetét. Vida Ildikó bement az amerikai nagykövetségre, és kérte a korrupciós gyanút alátámasztó tényeket („és mondták neki, hogy ma éppen nem érnek rá ezzel foglalkozni, vagy nincsenek ilyenek, vagy nem adják oda”) Aztán pedig azt nyilatkozta, hogy mindenkit beperel, aki olyan állítást tett, ami nem felel meg a valóságnak. El is várom tőle, hogy ezt megtegye. Ebből az következik, hogy lesznek bírósági perek, és mindent látni fogunk – hangzott a miniszterelnöki válasz.
Arra, hogy nem befolyásolja-e a NAV munkáját az ügy, és nem lenne-e okosabb egyet hátralépnie Vida Ildikónak, Orbán Viktor azt mondta: természetesen a NAV elnöke benyújthatja a lemondását, „de erősen elgondolkodnék azon, hogy elfogadjam-e. Mert arra azért nem szeretnék precedenst teremteni, hogy egy külső állam, ráadásul egy nagy állam rámutat egy magyar köztisztviselőre, megvádolja, nem hajlandó átadni bizonyítékokat, de eléri, hogy leváltsák, akkor hol lesz ennek a vége”. Mert - magyarázta a miniszterelnök -, arra tett esküt, hogy Magyarország szuverenitását megvédi. Ellenben szerinte az ügy „állami súlyú”, hogy ha az adóhivatal nem szedi be az adókat, Magyarország pénzügyi stabilitása eltűnik. Orbán Viktor nyilvánvalónak nevezte, hogy történnek Magyarországon áfacsalások. Azt pedig paradoxnak, hogy ennek ellenére az áfabevétel évről évre nő, „méghozzá óriási mértékben”.
Súlyos vád az USA ellen
Az Oroszország vagy Nyugat kérdésére, és Magyarország különutasságára a közrádióban Orbán olyan gondolatmenetet ismertetett, miszerint logikusnak hangzó, de rendkívül veszélyes feltételezés lenne ezt összefüggésbe hozni az amerikai kitiltásokkal (még nyíltan beszélni is róla!). Orbán Viktor megismételte: nem szeretné azzal vádolni Washingtont mint barátot és szövetségest, hogy nyers gazdasági érdekek miatt rágalmazási hadjáratot folytat egy ország ártatlan állampolgáraival szemben. „Márpedig, ha a két dolgot összekötöm, akkor ez csak így értelmezhető” – vonta le a konklúziót.
A Déli áramlat megvalósul
A Déli áramlatról Orbán Viktor a műsorban azt mondta, mielőtt gyanús balkáni-félbalkáni államok összeesküvésének tűnne fel a Déli áramlat, szeretné jelezni, hogy a bolgár elnök és „a demokratikus szempontból hibátlan” Ausztria is csatlakozott a projekthez, az osztrák elnök közölte is, hogy meg fogják valósítani. A miniszterelnök arra is igennel válaszolt, hogy lesz-e Paks 2, és az oroszokkal közösen építi meg Magyarország.
Miért tette le a fegyvert a bankokkal szemben?
A devizahiteles rendezést, a forintosítást Orbán Viktor az elmúlt évek legnagyobb sikerének nevezte, mert – állította –, el fogják érni, hogy a törlesztőrészletek 25-30 százalékkal csökkenjenek havonta. Arra, hogy miért tette le a fegyvert a bankokkal szemben, miért piaci árfolyamon rögzítik a hitelszerződéseket, az volt a válasza: úgy számolt, hogy ezermilliárd forint körüli összeget veszek el „erővel” a bankoktól, azt az emberekhez irányítják, és ezt most az elszámoltatással érik el. „Lehetnek ilyen családok” – válaszolt arra, hogy azok a nem fizetők, akik nagyon el vannak adósodva, nem fognak tudni 20 százalékkal alacsonyabb részletet sem törleszteni. De az eszközkezelő a jövőben is működik – közölte. A kötelező forintosítást azzal magyarázta, hogy „ez nagyon komoly elvi kérdés”, és csak azokra nem kötelező, akik rendelkeznek devizajövedelemmel.
A hitelintézeti világ átrendeződéséről a műsorban a miniszterelnök azt mondta, tárgyalnak külföldi kézben lévő bankok megvásárlásáról. Lehet, hogy túlteljesítik a korábbi vállalást, hogy a pénzintézetek ötven százaléka legyen magyar tulajdonú, „könnyen lehet, hogy hatvan százalék fölé mennek”. Erős, nemzeti kézben lévő bankrendszert szeretnének, de nem akarnak egy állami tulajdonban lévő pénzszektort, ezért „a tőzsdére viszik”, vagy más módon valósul meg a magyar kézbe adás. Arra nem válaszolt, hogy a Budapest Bank lesz-e a következő üzlet.
Vasárnapi nyitva tartás: majd keresnek más munkát az emberek
Az üzletek vasárnapi zárva tartásáról, a KDNP által forszírozott javaslatról még nem alakította ki a kormány az álláspontját – mondta Orbán Viktor. Azért sem, mert „az emberek nagyfiúk, el tudják dönteni, mit csinálnak vasárnap”. Ő, mint mondta, pékségbe szokott leugrani vasárnap, a pékségeket speciel nem érintené a szabályozás. Az osztrák és német példa a zárva tartásról megfontolandó. Azt nem tartja megalapozottnak, hogy 8-10 ezer ember utcára kerülne, „legfeljebb máshol dolgoznak az emberek”, ha mégis a vasárnapi zárva tartás mellett döntenének – állította Orbán Viktor.
Dohányadó – „részben a netadó helyett”
A dohányipari különadót részben a visszavont internetadó nyomán kieső bevételek pótlására vezetik be – erről csak ennyit mondott a miniszterelnök. Hosszabb távra tekintve viszont nem tudott „meghatottság nélkül” beszélni arról, mennyire hozzájárultak az emberek az ország fellendüléséhez azzal, hogy megértették, hogy az eredmények az általuk elvégzett munkából fakadnak. Így Magyarország az első-második helyen van „minden mutatóban”, és még 600 millió forintos adósságot is visszafizetett az ország az elmúlt napokban. Már a fellendülési szakaszban vagyunk, kapaszkodunk az emeletre, és lesz béremelés, teljes foglalkoztatás, persze nem jön el a Kánaán, de jön a fellendülés – mondta a miniszterelnök a közrádióban.
