Dixie-mise Soroksáron márpedig nem lesz

A New Orleans-i előadói stílust, annak zenei nyelvét, a hozzá tartozó effektusokat tökéletes hitelességgel tolmácsolják (...) a mű templomi bemutatását – szakértői vélemény alapján –

mégsem tudom engedélyezni.

Ennek okai: a mű egészen más, mint amit a hívek, de akár a hangverseny látogatók is mise alatt értenek. Vannak benne liturgikus szövegre utaló zenei számok, ám ezeket legtöbbször szólista énekli, vagy énekszöveg nélküli hangszeres kompozíciók. Valamennyi hangszerjátékos és az énekes szólisták mikrofonba játszanak – az elektromos erősítés éles effektusai és a templomtér természetes akusztikája egymás ellen dolgoznak.”

A helyi közösség azonban nem adta fel, azt javasolták, hogyha már minden összeállt, ne hagyják veszni az ünnepi produkciót, a helyszínt tegyék át a helyi sportcsarnokba. Geiger Ferenc polgármester azonban elutasította az ötletet. Lapunk kérdésére elmondta: a sportcsarnok egyszerűen alkalmatlan zenei programok befogadására, borzalmas az akusztikája, iszonyúan visszhangzik. Erről legutóbb egy őszi koncerten – az idősek világnapján –győződhettek meg a nézők és ő maga is. Hozzátette: megkérte Benkó Sándort, várjanak egy évet az előadással, jövőre megoldják a csarnok hangszigetelését, a munkához szükséges összeg benne van a 2015-ös költségvetésben.

Benkó és együttese a Karácsonyi misét játssza 2008-ban a debreceni Nagytemplomban MTI

Benkó Sándor – akit bevallása szerint ha meg nem is rázott, de erősen meglepett az eset – elsősorban azért nem érti az elutasítást, mert a 18 tételből álló dixie-misét az elmúlt negyed évszázadban vagy 25 templomban eljátszották, a hangosítás nem fájt a szegedi, a székesfehérvári dómban, a debreceni Nagytemplomban és tavaly a szomszédos, erzsébeti Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban sem. Magát a főegyházmegyét sem mindig és feltétlenül zavarják a mikrofonok, a Mátyás-templomban december 5-én Ghymes-koncert lesz „többtonnás” erősítéssel. A zenész semmi másra nem tud gondolni, csak arra, hogy

valaki valamiért valamiféle politikai indíttatásból tett keresztbe az előadásnak,

habár ez is furcsa volna. Ő vállaltan baloldali érzelmű ugyan – az országgyűlési választáson például látható volt Hiller István nagygyűlésén –, de a zenekar egészen sokszínű, és soha az életben nem politizált – hangsúlyozta.

Az Esztergom–budapesti Főegyházmegye hivatalától származó információnk szerint az ügy háttere: az utóbbi időben egyre több előadó szeretne fellépni szakrális, templomi környezetben. A hivatal indokoltnak tartotta, hogy az igényeket egyházi szakértő is megvizsgálja. A főegyházmegye papjai minderről körlevélben kaptak tájékoztatást. A kérelmek elbírálását egyházzenész karnagy végzi. Hangsúlyozottan nem a művek színvonalát értékeli, hanem azt, hogy szerinte templomi térbe valók-e. Úgy tudjuk, nem a Benkó-féle mise az egyetlen, amelynek előadásához a közelmúltban nem járult hozzá az egyház.

A soroksári eset furcsasága, hogy a főegyházmegye által most nem engedélyezett produkció magyar nyelvű ősbemutatóját tavaly év végén történetesen az Esztergom–budapesti Főegyházmegye területén, egy pesterzsébeti katolikus templomban tartották. A bemutató előtt a plébános lelkesülten kijelentette, hogy

„mindenképpen nagy jelentőségű előadás lesz”

– derül ki a XX. kerületi önkormányzat honlapjáról. Az alkotásban – folytatta a plébános – tételesen benne lesznek a mise állandó részeit képező művek. A zenetörténet során Bachtól kezdve Mozarton keresztül Liszt Ferencig írtak miséket. Amikor Jézus Krisztus feltámadásáról van szó, akkor harsonák szólalnak meg. A darab különlegessége, hogy dzsessz, és nem szokványos –mondta akkor a plébános, aki arról is beszélt, hogy a résztvevőket a koncert végén szeretetvendégségre invitálják.