A KSH adatai szerint Magyarországon 2014-ben több mint 21,5 millió volt a keresőképtelen napok száma (ennek közel fele a stressz miatt esett ki), de az is aggasztó, hogy ezzel párhuzamosan több mint 19 ezer, 3 napot meghaladó munkaképtelenséget okozó balesetet jelentettek be a hatóságokhoz az elmúlt évben.

– A felmérések szerint a munkahelyi stressz a hazai munkavállalók egynegyedét érinti, minden második válaszadó úgy fogalmazott, hogy jelen van a stressz a munkahelyén – mondta a hétfői budapesti konferencián Modori László, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára, és hozzátette, jelenleg az európai lakosság negyedét érintő lelki-egészségi zavarok 240 milliárd eurós kiesést okoznak.

Nesztinger Péter, az NGM munkafelügyeleti főosztályvezetője arról beszélt, hogy bár a munkabalesetek száma a negyedére csökkent (tavaly 78 halálos baleset volt), az új foglalkoztatási formák miatt azonban nő a pszichoszociális kockázat, mert a munkavállalók az erős versenyben sokszor elvállalnak olyan munkát is, amely nem felel meg az elvárásaiknak. Balogh Katalin, az európai kampány magyar vezetője azt hangsúlyozta, hogy a stressz fő oka a munkahelyeken a gyakori átszervezés és a bizonytalan foglalkoztatási helyzet, de belejátszik a lélekölő helyzet kialakulásába az időhiány, a személyi konfliktusok létrejötte, a zaklatás, a rossz kommunikáció és a támogatás hiánya is.

Szó esett a konferencián a vércse típusú vezetőről, aki késve „röpül be” a munkahelyére, a rikácsolásával zűrzavart idéz elő, nem tiszteli a csapatjátékot, nem alkalmazza a közös étkezés módszerét, és a karácsonyi jutalommal szeretné letudni a szociális teendőit. Szaporodnak az e-mailen utasításokat osztogató főnökök, a cégvezetők nem hisznek a bizalomerősítő akciókban. Ahol gyakori a kilépés, ott gyanús, hogy erősödik a stressz, ennek jele a kedvetlenség, a kielégületlenség és a munkatársak kiégése, drog- vagy alkoholfogyasztása is. Stressz hatására megszaporodnak a presztízsviták és a rosszindulatú pletykák is.

A stressz leküzdése a vezetőség feladata, de a dolgozóknak is részt kell benne venniük. Nem igaz – állítja az EU-OSHA kampányismertetője –, hogy vezetőnek születni kell, a többi képességhez hasonlóan a jó vezetés, illetve az emberek kezelése is megtanulható és fejleszthető.