Az elismerés ugyanis annak a heroikus munkának szólt, amellyel megkeresték mindazokat a trükköket és végrehajtották mindazon mutatványokat, amellyel ez költségvetés egyáltalán beterjeszthető lett. A költségvetési vita – a hagyományoknak megfelelően – igen éles szóváltásokban csúcsosodott ki, de mindvégig megmaradt a párhuzamos univerzumok világában.

Az ellenzék kérdezett, Tarlós István és segítői ködösítettek. Így nem derült ki, hogy miből fedezik a BKV 15 milliárdos működési hiányát, illetve miből teljesítik a cég idén esedékes 52,3 milliárdos adósságtörlesztését. A döntések közé azonban felvették azt, hogy a BKV-nak úgy kell elkészítenie az idei üzleti tervét, hogy beleférjen ebbe a pénzügyi keretbe. Hogy ez miként valósul meg, arra jó előrejelzés a vasárnapi nyitva tartás örvén megvalósuló járatrikítás. De arra sem volt válasz, hogy
miből pótolja majd a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. az elvont 1 milliárdot. Tarlós István viszont arról tájékoztatta a közgyűlést, hogy folynak a tárgyalások a cég 50 százalékos tulajdonrészének megvásárlására.

Ez jelenleg az Elmű, illetve a német tulajdonos RWE-nek a tulajdonában van. Arról nem esett szó, hogy ezekre a tárgyalásokra a közgyűlés mikor adott felhatalmazást, és arról sem, hogy miből fizet majd a főváros. De vélhetőleg nem is a főváros vásárolna be, hanem az állam. Tarlós mégis úgy gondolja, hogy ez könnyebbé teszi majd a cég irányítását.

Az önkormányzat a városvezetés által is elismerten nagyon feszes költségvetést készített. Bagdy Gábor ugyanakkor nem értette, hogy a támogatások csökkentése miért jelentené a szolgáltatások színvonalának csökkentését, hiszen a működés hatékonysága mindig fokozható. Horváth Csaba (MSZP) számítása szerint a BDK költségvetésének egymilliárdos kurtítása napi 92 perc sötétséget hoz a városra. Ennyi pénz azonban aligha gazdálkodható ki a cég megmaradt büdzséjéből, még akkor se, ha az állam megveszi. Mások a Főkerttől elvont 500 milliót emelték ki, amely a cég költségvetésének ötöde.

Az is kiderült, hogy bizonyos szennyvízszállítás után a lakossági ügyfelek 579 forintot fizetnek, míg a vállalkozók 549 forintot. Bán Tamás, a Városigazgatóság Zrt. vezetője szerint ez a 2011/2012-es év rossz tervezésének, illetve a rezsicsökkentésből fakadó kompenzáció hatása. Gy. Német Erzsébet szerint ez újabb bizonyíték arra, hogy kipukkadt a rezsi-lufi, a rezsiharc árát valójában a fogyasztókkal fizettetik ki. A fővárosi cégek ugyanis korábbi jelentős osztalékot fizető vállalkozásokból támogatáskérővé süllyedtek. A kéményseprők egymilliárd forint kompenzációt, a szemétszállítók 740 milliót kértek.

A kockázatok tárgyalása során ismét felmerült az uniós támogatások elvesztésének lehetősége, amelyre a főpolgármester végül azt a választ adta, hogy ki fogják vizsgálni. Szintén csak egy kérdésre adott válaszból derült ki, hogy a
főváros hosszú távú beruházásokra költené a Főgáz-részvények eladásából származó bevételt. Így például árvízvédelemre költenének 1,5 milliárdot, míg 2 milliárdot útfelújításra, de reményeik szerint ezt később visszakapják.

A vitában az ellenzék rákérdezett Tarlós István 300 millió forintos, Kocsis Máté 25 millió forintos saját kezelésű költségkeretére. Mindkét érintett erős indulattal válaszolt, felemlegetve az elődöket és a lakájmédiát, amely ezt feszegeti. Kocsis egyúttal kisstílűnek nevezte a felvetést, és előadta, hogy újságok előfizetésére és reprezentációra, meg "ami még szükséges" költi ezt a pénzt. Tarlós ezzel sem fárasztotta magát, csupán Demszky jutalmaira célozgatott meglehetősen homályosan. Bagdy viszont közölte, hogy az új elemként megjelenő 1,2 milliárd forintos kulturális céltartalékok felhasználásáról a főpolgármester és a közgyűlés hivatott dönteni.