– A vádat a magyar nyelv szabályai szerint megértettem, de értelmezni nem tudom, mivel sem a valósággal, sem a tényekkel nincs összefüggésben. A negyvenezer oldalnyi vádirat teli van felesleges, az ügy szempontjából lényegtelen ügyirattal – többek között egy csokis-diós sütemény leírásával –, miközben fontos iratok hiányoznak belőle. A főügyészség több mint száz tanú meghallgatását indítványozta, köztük akad olyan, aki csak annyit tud bizonyítani, hogy Joav Blum részt vett egy sukorói pingpongversenyen – mondta Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatója, az úgynevezett „Sukoró-per” elsőrendű vádlottja tegnap Szolnokon. Őt és Markó Andrea volt pénzügyminiszteri szakállamtitkárt hűtlen kezeléssel, míg Császy Zsolt egykori értékesítési jogi igazgatót és Fehérvári Zsolt értékbecslőt hűtlen kezelés bűnsegédletével, valamint okirat-hamisítással vádolják. Az ötödrendű vádlott Varga Bálint, Joav Blum ügyvédje, akinek azt rója fel az ügyészség, hogy valótlan adatokat tartalmazó ajándékozási szerződések megkötésében segédkezett.

Az ügyészség szerint a sukorói King’s City kaszinóberuházás telekcseréje miatt 1,2 milliárd forint vagyoni hátrány érte volna a magyar államot: a tulajdonosváltás végül jogilag nem történt meg, mert az illetékes földhivatal előbb adminisztratív okokra hivatkozva megtagadta a tulajdonjog bejegyzését, majd ügyészségi vizsgálatot kért. A csere semmisségét a Fővárosi Ítélőtábla tavaly júniusban – a Fejér Megyei Bíróság elsőfokú ítéletét helybenhagyva – jogerősen kimondta, s elrendelte az eredeti állapot visszaállítását.

A vádlottak védői az első tárgyalási napon kérték az ügyben eljáró bírónőtől, kezdeményezzen alkotmánybírósági vizsgálatot, szerintük ugyanis alapjogba ütköző módon jelölte ki Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a büntetőügy tárgyalására a Jász-Nagykun-Szolnok megyei bíróságot. Az Alkotmánybíróság december végén formai okokra hivatkozva megsemmisítette az Alaptörvény egy sor átmeneti rendelkezését, ezek közt azt is, amelyik lehetővé tette az Országos Bírósági Hivatal elnökének a kiemelt ügyekben az illetékes bíróság kijelölését. Sólyomváriné Csendes Mária tanácsvezető bíró azonban elutasította a kérést, részben azzal indokolva a döntést, hogy a kiemelt ügyként kezelt sukorói per tárgyalása a illetékes bíróság leterheltsége miatt került Szolnokra.

Az első tárgyalási napon ezt követően a negyvenoldalas vádiratot ismertették: ennek lényege, hogy a vádhatóság szerint 1,2 milliárd forintos kár érte volna az államot, ha megvalósul az a telekcsere, amelynek keretében Joav Blum magyar állampolgársággal is rendelkező, külföldön élő üzletember, s az általa képviselt befektetői csoport egy albertirsai és egy pilisi telekegyüttest egy hetvenhektáros sukorói területre cserélt volna, hogy ott egy egymilliárd eurós beruházással kaszinót építsen. Az ügyészség vádirata szerint Joav Blum a 2000-es évek közepén kezdett el Magyarországon olyan területeket keresni, amelyen ezt a nagyszabású építkezést megvalósíthatja. Elsőként Albertirsa mellett vásárolt e célból területet, ám a szerencsejátékokról szóló koncessziós törvény szerint egy régióban csak egy I. osztályú besorolást élvező kaszinó működhet, s egy másik befektetői csoport ekkor már a hajógyári szigeten tervezte egy hasonló létesítmény megvalósítását. Joav Blum figyelme ekkor fordult a közép-magyarországi régió, azon belül a sukorói telek felé, amelynek nagy része állami tulajdonban volt.

A vádirat szerint a befektetők azért ragaszkodtak a csereügylethez, vagyis hogy a sukorói telekért az albertirsai, s az időközben hozzá vásárolt pilisi területet ajánlják fel, mert így elkerülhették a nyílt versenytárgyalást, s az esetleges konkurens cégekkel szemben is előnybe kerülhettek. Az első vagyonfelmérés során a sukorói telket 2 milliárdosra, míg az albertirsait 428 millió forintosra értékelték, ám a feltűnő aránytalanság miatt az MNV Zrt. ekkor visszautasította az ajánlatot. Az ügyben később több vagyonfelmérés is történt, ám az ügyészség szerint ezeket az jellemezte, hogy a sukorói telket jelentősen alul-, míg az albertirsait és a pilisit felülértékelték. Emiatt, ha nyélbe ütik az üzletet, az államot jelentős vagyoni hátrány éri – tartalmazta a vádirat.

– Kénytelen vagyok azt gondolni, hogy ennek a vádnak nem a valódi események feltárása a célja, hanem a politikai igények kiszolgálása. Ez a nyomozás azzal a céllal indult nagyjából 1100 napja, hogy az akkor kormányon lévő MSZP-t és a kormányzati hivatalok vezetőit, munkatársait korrupciósnak mondott ügyekkel lehessen összefüggésbe hozni, ami a 2010-es választások előtt politikai hasznot hozott az akkori ellenzéknek – mondta Tátrai Miklós, aki tegnap több órán keresztül olvasta fel vallomását, amelyet az érintett területekről készített, a bíróságnak egy kivetítőn is bemutatott fotókkal illusztrált.

Szavai szerint a vádirat elkészülte, keletkezésének körülményei és tartalma nem választható el a politika érdekeitől, mert a „Sukoró-ügy” az első számú eszköz volt arra, hogy a baloldali kormányt, azon belül is Gyurcsány Ferencet megpróbálják lejáratni. Tátrai szerint minden jel arra utal, hogy ezt az ügyet azért sem zárják le egyhamar, hogy annak politikai hozadéka a jelenlegi kormány érdekeit szolgálja. Ennek bizonyításaként említette, hogy a vádirat bizonyítási anyaga 40 ezer oldalt tesz ki, amelyben benne van egy csokis-diós sütemény leírása és a miniszterelnöki hivatal telefonkönyve, a kaszinótender kiírása nyolcszor szerepel az iratok között, a parlamenti egyeztető ülésről szóló feljegyzés pedig tizenegyszer. Mindez szerinte arra szolgál, hogy a minél vaskosabb irathalmazzal legalább látszatra igazolható legyen a vád megalapozottsága.

Az ügyben március végéig tizenhárom tárgyalási napot jelöltek ki: Tátrai Miklós szerdán folytatja a vallomását.