Megbukott az alaptörvény több átmeneti rendelkezése
Az Alkotmánybíróság (Ab) pénteki határozatában megállapította, hogy az Országgyűlés túllépett a jogalkotási felhatalmazásán, amikor az alaptörvény átmeneti rendelkezései közé olyanokat is beiktatott, amelyek hosszabb távra szóló, általános szabályokat tartalmaznak, ezért a kifogásolt rendelkezéseket – köztük az előzetes választási regisztrációra vonatkozókat - e formai hiányosságok miatt megsemmisítette.
A testület az alaptörvény és az átmeneti rendelkezések tartalmának alkotmányosságát – eddigi gyakorlatának megfelelően – nem vizsgálta. A választási regisztrációval kapcsolatban ez – Áder János köztársasági elnök beadványa alapján – a jövő héten történik meg. Akkor dönt a testület a törvény alkotmányosságáról és végzik el a regisztráció érdemi, tartalmi vizsgálatát.
Az alapvető jogok biztosa kezdeményezte, hogy az Ab vizsgálja meg az átmeneti rendelkezések egyes pontjainak alkotmányosságát. A támadott rendelkezések ugyanis szerinte túllépnek az alaptörvényben az országgyűlés számára adott jogalkotási felhatalmazás keretein, ezért kezdeményezte azok megsemmisítését.
Az Ab megállapította, hogy az alaptörvény záró rendelkezéseinek 3. pontja arra hatalmazta fel az országgyűlést, hogy az alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket alkotmányozóként fogadja el. Az átmeneti rendelkezések szabályozási tárgyainak több mint kétharmada azonban nem a korábban hatályos alkotmány és az alaptörvény közti átmenetet rendező előírás, hanem hosszabb távra szóló, általános rendelkezés.
Az Ab alkotmányos feladata az alaptörvény védelme – állapította meg a testület. Az alaptörvényben megállapított, a jogalkotásra vonatkozó formalizált eljárási szabályok betartása alapvető alkotmányos követelmény, ezért az általános gyakorlat szerint e szabályok betartását akkor is vizsgálja, amikor az országgyűlés alkotmányozóként nyilvánul meg.
A jogalkotásra adott felhatalmazás kereteinek a túllépése pedig olyan súlyos eljárási szabályszegést jelent, amely a jogszabály közjogi érvénytelenségének a megállapítását és a jogszabály megsemmisítését vonhatja maga után. Az alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések megalkotására szóló felhatalmazást az alaptörvény tartalmazza. E keretek túllépése az így megalkotott szabályok semmisségéhez vezet, azokat úgy kell tekinteni, mintha létre sem jöttek volna.
Az Ab a megsemmisített rendelkezések tartalmának alkotmányosságát, alaptörvény-ellenességét nem vizsgálta, a részleges közjogi érvénytelenség kimondására formai szempontú vizsgálat alapján került sor. A testület hangsúlyozza, hogy – két évtizedes töretlen gyakorlatának megfelelően – az alaptörvény egyetlen rendelkezését sem vette tartalmi vizsgálat alá, nem az alaptörvény rendelkezéseit semmisítette meg, hanem az országgyűlést alkotmányozóként is kötelező jogalkotási szabályok megsértését állapította meg.
Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy ennek megfelelően a jelen ügyben nem vizsgálta tartalmilag az Ár.-nek az előzetes választási regisztrációra vonatkozó rendelkezéseit; azok megsemmisítésére tehát ugyancsak a formai, eljárási okokból került sor. A választási regisztrációval kapcsolatban a választási eljárási törvénybe foglalt rendelkezések érdemi vizsgálata a köztársasági elnök előzetes normakontrollra irányuló indítványa alapján jelenleg is folyamatban van. A döntés ebben az ügyben január elején várható.
Az Alkotmánybíróság nem semmisítette meg az alaptörvényhez kapcsolódó azon átmeneti rendelkezéseket, amelyek megfeleltek az alaptörvényben foglalt felhatalmazásnak.
Az alaptörvény védelme érdekében a testület a határozatban több alkotmányos követelményt fogalmazott meg az alaptörvény módosítására és kiegészítésére vonatkozó eljárást érintően. Ezek közül kiemelten is fontosnak tartják, hogy az alaptörvény egységes jogi dokumentum, így valamennyi módosításának és kiegészítésének szerkezetileg és tartalmilag is koherens módon be kell épülnie az alaptörvénybe. Az alaptörvény szabályozási tárgykörébe tartozó nem átmeneti rendelkezések viszont a testület szerint nem jelenhetnek meg az alaptörvényen kívül elhelyezkedő önálló jogszabályban és annak módosításaiban.
A határozathoz Holló András és Stumpf István párhuzamos indokolást, míg Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Szalay Péter és Szívós Mária különvéleményt csatoltak.
