„Mintha törvény rögzítené a hajvágás árát” – Így veri szét a kormány a reklámpiacot

reklám hirdetés

Tizenöt százalékban fixálja a reklámügynökségek jutalékát és betiltja a bónuszok alkalmazását a parlamentnek csütörtökön benyújtott gazdasági salátatörvény-javaslat.

A kormány a jelenleginél jóval szűkebb keretek közé akarja szorítani a reklámügynökségek tevékenységét. A kormány indoklása szerint torzítja a piaci viszonyokat az a kialakult rendszer, hogy a médiumok 5-20 százalékos bónuszt fizetnek az ügynökségeknek azért, hogy náluk helyezzék el a hirdetéseket.

A hirdetési piac jelenleg úgy működik, hogy a nagy cégek (például autógyártók, kereskedelmi láncok) reklámügynökségeket bíznak meg azzal, hogy hirdetéseiket elhelyezzék a médiumokban (tévében, rádióban, újságokban és a közterületi plakáthelyeken). Azért bízzák ezt ügynökségekre, hogy a lehető leghatékonyabban érjék el az általuk megcélzott közönséget. Minden médiumnak alapvető érdeke, hogy az ügynökségek náluk helyezzék el a lehető legtöbb hirdetést. Ezért jelentős összegeket visszafizetnek a reklámügynökségnek. A bónusz nagyságrendje 5 és 20 százalék között mozog, mértéke a megrendelés nagyságrendjétől függ.

A bónuszrendszer megvágásával elméletileg a média járna jól, de ez nincs így. A hirdetők ugyanis évek óta ismerik a bónusz konstrukcióját, ezért a reklámügynökségek az ügylet végén nekik is juttatnak a visszakapott pénzből. Így végül a hirdető, az ügynökség és a médium is elégedett.

A kormány hatalmas piaci átrendezésre készül. 2014-ben 189 milliárd forintra emelkedett a reklámköltés volumene, ami 7,7 százalékkal haladta meg a 2013-as adatot. A televíziós hirdetési bevételek 50 milliárd forint körül alakultak, az interneten 47,3, a sajtóban 34,6 milliárd forint értékű reklámot helyeztek el.

A médiaügynökségek, különösen a Fidesz gazdasági holdudvarához tartozó és az elmúlt években az állami hirdetések elosztásával milliárdokat kereső cégek erősen lobbiztak a szabályozás ellen. A kormány azonban a Fidesz-közeli cégeket is kiiktatta a rendszerből azáltal, hogy a Miniszterelnökség felügyeletével létrehozta a Nemzeti Kommunikációs Hivatalt, amely az összes állami hirdetés elosztását intézi. A hivatal nemrégiben 25 milliárd forint keretösszegű közbeszerzést hirdetett meg állami kommunikációra.

Az egyik nagy reklámügynökség vezetője lapunknak azt mondta, a 15 százalékos fix jutalék bevezetése alapvetően rombolja a piaci viszonyokat, ez olyan, mintha a kormány törvényben rögzítené a kenyér, a tej, a gáz, a cukor, a számítógép és a hajnyírás árát is.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.