A médiacégek reklámadóval való megsarcolása után a médiaügynökségek tönkretételére készül a kormány a bónuszrendszer eltörlésével. Ezzel az állami hirdetéseket elosztó Nemzeti Kommunikációs Hivatalt hozzák előnybe, a többiek le is húzhatják a rolót.
Másfél éve mérlegeli a kormány a reklámügynökségek megregulázását, de a Napi Gazdaság szerint a döntés megszületett, mert a közeljövőben egy olyan törvénymódosítás kerül a parlament elé, amellyel a jelenleginél jóval szűkebb keretek közé szorítják a reklámügynökségek tevékenységét, megtiltva például a bónusz alkalmazását. A jövőben a reklámügynökségek csak a hirdetővel állhatnának szerződéses kapcsolatban, a különféle médiacégekkel nem. A reklámadót egy éve vezették be, de az 50 százalékos felső kulcsával olyan súlyosan diszkriminálták az RTL Klubot, hogy az Európai Bizottság felfüggesztette a törvény végrehajtását, s a kormány most kénytelen korrigálni. Ezzel párhuzamosan akarnak belenyúlni a reklámok elhelyezésének piaci folyamatába.
 |
| A változtatással kiiktathatnak egy piaci szereplőt a reklámozásból M. Schmidt János / Népszabadság/archív |
A hirdetési piac jelenleg úgy működik, hogy a nagy cégek (például autógyártók, kereskedelmi láncok) reklámügynökségeket bíznak meg azzal, hogy hirdetéseiket elhelyezzék a médiumokban (tévében, rádióban, újságokban és a közterületi plakáthelyeken). Azért bízzák ezt ügynökségekre, hogy a lehető leghatékonyabban érjék el az általuk megcélzott közönséget. Minden médiumnak alapvető érdeke, hogy az ügynökségek náluk helyezzék el a lehető legtöbb hirdetést. Ezért jelentős összegeket visszafizetnek a reklámügynökségnek. A bónusz nagyságrendje 5 és 20 százalék között mozog, mértéke a megrendelés nagyságrendjétől függ.
