A „magyarországi helyzet” megjelölés alatt a frakciók, ahogy a májusban tartott plenáris vitában is, két témára összpontosítanak. Egyrészt a miniszterelnök halálbüntetéssel kapcsolatos kijelentéseire, másrészt a bevándorlásról szóló nemzeti konzultációra.

A legnagyobb frakcióval rendelkező és a Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppárt határozati javaslata hangsúlyozza, hogy a kormányfő egy brutális gyilkosság után beszélt erről, amely az egész társadalmat megdöbbentette, és pár nappal később tudatta az EP-vel, hogy kormány nem tervezi a halálbüntetés bevezetését.

A tervezet arra is kitér, hogy az EU alapjogi chartája része a magyar alkotmánynak, és, hogy a konzultáció fontos eszköz a kormányok számára, hogy a társadalom támogatását élvező politikát folytathassanak. Nem mulaszt el említést tenni arról sem, hogy Magyarország "példátlan migrációs kihívással néz szembe" a Nyugat-Balkánon át érkező menekülthullám miatt.

A néppárti javaslat mérföldkőnek nevezi az európai alapjogok történetében a halálbüntetés eltörlését, s a „legkategorikusabban” kijelenti, hogy a halálbüntetés ellentétes az EU alapelveivel és az uniós joggal". A javaslat kiemeli a kormányfő abbéli felelősségét, hogy elő kell mozdítania az unió alapértékeit, s jó példát kell mutatnia. A szöveg rögzíti a tagállamok jogait, hogy konzultációt kezdeményezzenek a polgáraikat érintő kérdésekről. Megjegyzi ugyanakkor, hogy az elindított konzultáció nyelvezete „erősen félrevezető, elfogult és kiegyensúlyozatlan", továbbá sajnálatát fejezi ki, hogy a kérdéssor az EU-t hibáztatja, holott ezen a téren a tagállamoké a felelősség, s amúgy az uniós jogalkotásnak ők is teljes jogú résztvevői.

A dokumentum a jobb- és baloldali szélsőségeseket is elítéli, valamint, hogy „demokratikus pártok populista érvekkel igyekeznek szembeszállni szélsőséges pártokkal".

Az MSZP-t és a DK-t soraiban tudó szociáldemokrata frakció javaslata úgy véli, hogy az elmúlt időszakban Magyarországon jelentősen romlott helyzet a szabadság, a pluralizmus, az intolerancia és a diszkrimináció elleni fellépés, a bevándorlók és menekültek emberi jogai, a gyülekezési és egyesülési szabadság, a független civilszervezetek, a kisebbségekhez tartozók és az igazságszolgáltatás függetlenségének terén. A nemzeti konzultáció nagy része a szöveg szerint „nyilvánvalóan sugalmazó és szónoklat jellegű", elfogult és a bevándorlást biztonsági kockázatokkal kapcsolja össze. Emellett a javaslat idézőjelbe teszi a nemzeti konzultáció kifejezést, helytelennek, rosszindulatúnak, előítéleteket táplálónak tartja a migráció és a terrorizmus közös kontextusba helyezését.

A halálbüntetéssel kapcsolatban a frakció álláspontja az, hogy az erről kialakult vita "káros és veszélyes".

A szövegtervezet kijelenti, hogy a halálbüntetés összeegyeztethetetlen az EU alapértékeivel, és "erőteljesen elítéli", hogy a miniszterelnök vitát kezdeményezett róla, táplálva és intézményesítve az alapértékeket durván sértő nézeteket, s ezzel a frakció szerint főleg belpolitikai okokból nyíltan megkérdőjelezi az emberi méltóság és emberi jogok tiszteletét. A lehető legerőteljesebben bírálja a javaslat, hogy az „idegengyűlölő félreértelmezéseken" nyugvó konzultáció gazdasági bevándorlóként bélyegzi meg a menedékkérőket. A konzultációval a kormány az unió alapelveivel ellenkező „gyűlöletretorikát" terjeszt - áll a javaslatban, amely a nemzeti konzultáció azonnali leállítását követeli.

A javaslat emellett mélyreható monitoringeljárást és jelentést kér az Európai Bizottságtól, valamint egy úgynevezett demokratikus eredménytábla elkészítését.

A liberálisok tervezete az Európai Bizottságot is bírálja, amiért nyilatkozatokon kívül más lépéseket nem tett, a nemzeti konzultációt félrevezetőnek nevezi. Elmarasztalja a tagállami kormányokat tömörítő tanácsot is, amiért nem foglalkozott az üggyel. Az ALDE frakció határozati javaslata sok egyezést mutat a szociáldemokrata javaslattal. Megjegyzi ugyanakkor a nemzeti konzultációról, hogy a sugalmazó és elfogult kérdéssor sérti a demokratikus konzultáció alapelveit, nem adhat objektív eredményt, és a leállítását követelik.

A legutóbbi fejlemények a liberálisok szerint az elmúlt egy év eseményeivel együtt felvetik a jogállamiságot fenyegető rendszerszintű kockázat veszélyét.

A radikális baloldal képviselőcsoportja is nagyon hasonló állásfoglalást szorgalmaz, de ezen kívül amellett is hitet tesz, hogy a halálbüntetést az egész világon el kellene törölni.

Nem tér el jelentősen mindettől a zöldek javaslata sem, amely azt is kifogásolja, hogy a nemzeti konzultációval személyes adatokat is vissza kell küldeni, s ebből egyrészt kiderülhetnek a személyes politikai preferenciák, másrészt adatvédelmi elveket sért.

Az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportja terjesztette be a legrövidebb javaslatot, amely gyakorlatilag semmilyen bírálatot, ítéletet, minősítést nem fogalmaz meg sem a kormányfő halálbüntetéssel kapcsolatos kijelentései, sem a nemzeti konzultáció miatt. Azt hangsúlyozza, hogy senkit sem szabad halálra ítélni, a halálbüntetés eltörlése pedig az uniós tagság előfeltétele. Rámutat arra is, hogy a tagországok szuverén jogalkotók, jogukban áll demokratikus vitákat és egyeztetéseket kezdeményezniük a választókkal. Emellett az ECR a tények figyelembevételét és a kiegyensúlyozottság szükségességét hangsúlyozza.