A Blikk megtalálta a "műkörmösből lett nagybirtokost", Pásztorné Jánosi Katalint, akinek a közösségi oldalán ugyan traktoros és szántó-vetős képet még nem találtak, de műkörmös fotókat szép számmal.

– Jelenleg műkörömépítésből élek, de aranykalászos gazdatanfolyamot is végeztem – mondta a Blikknek a gyesen levő kismama, aki két külön pályázaton, összesen két és fél margitszigetnyi földterület bérleti jogát nyerte el Borsodban a helyi gazdák előtt.  – Miért ne gazdálkodhatnék én is? – kérdezett vissza, amikor a lap arról faggatta, hogy milyen ötlettől vezérelve pályázott ilyen hatalmas földterületre. – A férjem régóta gazdálkodik, az elnyert területet kukoricával vetettük be. Mivel a földet rossz állapotban kaptuk meg, az első évben valószínűleg veszteséges lesz a termelés – mondta az újdonsült földbirtokos, aki nem tudta megmagyarázni, hogy miért nem a férje pályázott a területre, ugyanakkor tagadta, hogy bármiféle gazdasági-politikai érdekcsoport lenne a hátuk mögött.

A Blikk által megkérdezett helyiek közül sokan másképp látják. – A férj mezőgazdasági vállalkozása csődbe ment, a gépeit elárverezték. Idegen traktorok művelhetik a földjeiket, ahogy a többi nagy nyertesnek is – mondta a lapnak egy neve elhallgatását kérő mezőcsáti gazdálkodó.

Ángyán József, januárban lemondott vidékfejlesztési államtitkár szerint a helyi gazdák helyett korábban semmiféle gazdálkodást nem folytató strómanok nyerték a zsíros földbérleti pályázatokat Borsodban. Az Ángyán-jelentés szerint a legnagyobb nyertes egy pedagógus végzettségű tiszaújvárosi képviselő volt, akinek cége 496 hektárt kapott meg 20 évre.

– Az a falu, amelynek földjei lehetséges jövedelmének nagyobb része idegen kézbe vagy néhány ember birtokába kerül, halálra van ítélve – mondta a Blikknek Sárvári Attila, a Borsodi Mezőség Gazdakör Egyesületének titkára, aki hozzátette: 100 hektárnyi területből már urasan meg lehet élni, az a fölötti terület pedig már jóformán nagybirtoknak számít. Az itteni földek után átlagosan 80–120 ezer forint állami támogatás jár hektáronként.

A földterületeket átlagosan 15-20 ezer forint hektáronkénti áron bérelhetik a nyertesek a pályázati hirdetmények szerint, vagyis ha hozzáadjuk a föld rendben tartásához szükséges ráfordításokat, akkor 65–90 ezer forint nyereségük lehet minden hektár után a földbérlőknek mindenféle termelőtevékenység nélkül is. Ez pedig tízmilliós nyereséget jelenthet.

Az Ángyán-jelentést olvasták a Vidékfejlesztési Minisztériumban is.– Nincs miért visszavonni a pályázatot, folytatjuk az állami földek hasznosítását, és újabb földterületeket hirdetünk meg pályázatok formájában – mondta el a Blikknek Ángyán utódja, Budai Gyula államtitkár.