Egészen Fidesz-közeli földügyek
A Fidesz egykori vidékfejlesztési államtitkára tanulmányát ezekkel a mondatokkal indítja: „A Fejér megyei elemzés és annak nyilvánosságra kerülése a közvéleményben nagy visszhangot keltett. Hatására élénk társadalmi vita alakult ki arról, hogy kihez is kerül és kihez kellene, hogy kerüljön az állami földek tartós bérleti joga. A kormányzat – az elemzés tényeinek ellenére is – váltig azt állítja, hogy a helyben lakó, gazdálkodó családokat, a kis-, közepes egyéni gazdaságokat részesíti előnyben. A kritikákkal kapcsolatban visszautasító, magabiztos nyilatkozatokat tesz, mondván: A kutya ugat, a karaván halad! Ám egyre több ezt cáfoló elemzés, tény lát napvilágot.”
Ángyán József elemzése szerint már tavaly nyáron, a pályázat előkészítésekor nyilvánvalóvá vált, hogy mely igénylők azok, akik az első körös pályázati feltételek elveinek nem felelnek meg. – Az igénybejelentők között volt a korábban kiebrudalt Mariano Kft., továbbá – a helyi közösség által közismerten – „igen magas politikai kapcsolatokkal rendelkező” több pályázó is.
Amikor látható volt, hogy a 200 hektáros felső területi korlát és egyéb kritériumok miatt az igényük nem fog kielégülni, ők a feltételek megváltoztatása érdekében intenzív lobbitevékenységbe kezdtek – olvasható a jelentésben. – Ezzel a nyomásgyakorlással magam úgy szembesültem – írja Ángyán –, hogy a földhasznosítási pályázati folyamat során két ízben is „rosszalló megjegyzést” kaptam az egyik kormánytag-országgyűlési képviselőtől, amit mindkét alkalommal visszautasítottam.
Tavaly október 1-jén Budapesten, az OMÉK-en megrendezett földügyi fórumon előadásomban a Borsodi Mezőség földbérleti pályázatát országosan követendő példaként, „zászlóshajó”-ként említettem. Ezen a napon, épp a földügyi fórum ideje alatt miniszteri értekezletet tartottak, és távollétemben döntés született a Borsodi Mezőség földbérleti pályázatainak érvénytelenítéséről és visszavonásáról.
Erről én csak utólag, október 4-én délelőtt értesültem, így október 3-án, hétfőn még a Túri-Kovács Béla képviselő úr által I/4227 számon, „Hol tart az állam tulajdonában álló termőföldekhez kötődő nemzeti érdekeink védelme” címmel a vidékfejlesztési tárca vezetőjéhez intézett interpellációjára adott válaszomban is mintaértékkel említettem a Borsodi Mezőség földbérleti pályázatának előkészítését és lebonyolítását.
Mialatt én az interpellációra válaszoltam, Szabó Csaba miniszteri megbízott telefonon utasítást adott a pályázatok azonnali visszavonására, és a Bükki Nemzeti Park (BNP) igazgatóját, Duska Józsefet Budapestre rendelve, a miniszter őt hivatalából azonnali hatállyal felmentette. A miniszteri megbízott intézkedéséről a BNP vezetése előbb szóban, majd írásban tájékoztatta Budai Gyulát. Másnap én is tőlük értesültem a történtekről.
A másodszor kiírt földbérleti pályázat feltételei, bírálati szempontjai és pontrendszere nemcsak az első forduló pályázati feltételeitől, hanem a nemzeti földalapkezelő által alkalmazott általános rendszertől is jelentősen eltért – állapítja meg az elemzés. Egyrészt az eredeti, szigorúbb és a helyi közösségek érdekeit konszenzusosan érvényesítő pályázati feltételeket – például, hogy érdekcsoportonként, családonként összesen legfeljebb 200 hektár, illetve három birtoktest pályázható, helyben lakásért és működő gazdaságért jelentős többletpont jár stb. – törölték.
Másrészt az NFA általános földbérleti pályázati feltételeit – cégek, gazdasági társaságok esetében lezárt adóévben több mint 50 százalék mezőgazdasági bevétel, de legalább 2011. június 1. előtti alapítás, tíz százalék pályázati biztosíték befizetése stb. – is jelentősen felpuhították. Az új pályázati feltételrendszerben a fentiek közül egyetlen kritérium sem maradt, vagyis az új pályázóknak a feltételek jelentős részének már egyáltalán nem kellett megfelelniük – szögezi le a volt államtitkár, hozzátéve: feltűnően nagy pontszámmal szerepeltek viszont azok a bírálati szempontok, amelyek tág teret biztosítottak a bíráló szubjektív megítélésének.
Ilyen volt az úgynevezett „szakmai és gazdasági megalapozottság” fejezet, amelyre a 380 összes pontszám 40 százalékát, 150 pontot adhattak. – A titkosítás következtében pedig – amely közvagyon bérbeadása esetén bizony megítélésem szerint az új alaptörvényünkbe (betűjébe, de mindenképp szellemébe) ütközőnek is tekinthető – mindezt konkrét nevekkel, adatokkal még csak nyilvánosságra sem lehet hozni! – írja Ángyán, aki szerint álságos és demagóg az a megfogalmazás is, hogy „aki jogsértésre utaló jeleket lát, az forduljon a bírósághoz”.
A „testre szabott” pályázati feltételrendszer és a jogi környezet ugyanis nem teszi szükségessé a jogsértést, ráadásul jogorvoslati lehetőséget a rendszer nem tartalmaz. Ángyán a második pályázat eredményeit is elemzi. Háromszáz hektárt meghaladó területhez három érdekeltség jutott. A legtöbbet – 493 hektárt Mezőnagymihály térségében – a Start 2003 Bt. nyerte el: a cég tulajdonosa Kanyok Attila, aki az első pályázati fordulóban négyszáz hektár földterületet igényelt.
Nem helyi, hanem tiszaújvárosi lakos, 2010-ben Tiszaújváros fideszes polgármesterjelöltje, továbbá Mengyi Roland országgyűlési képviselő, a Borsod megyei közgyűlés fideszes elnöke választási kampányfőnöke volt, és ma is munkatársa. Gazdálkodási tapasztalattal nem rendelkezik, eredeti végzettségét tekintve szociálpedagógus. A nyilvános céginformációk szerint a nyolcvanezer forint törzstőkéjű, 2010-ben és 2011-ben egyaránt nulla forintos eredményt felmutató nyertes cég beltagja Kanyok Attila, kültagja pedig Kavalec Anita Eszter, Mályi alpolgármestere. A cég székhelyét 2012 januárjában – néhány nappal a pályázati határidő lejárta előtt – helyezte át Oszlárról Mezőcsátra, a Szent István út 48. szám alatti romos, lelakatolt családi házba, korábbi áruszállítási, közúti fuvarozási főtevékenységét pedig ezzel egyidejűleg „egyéb szarvasmarha-tenyésztésre” változtatta.
Az „ezüstérmes” Geter-Farm Kft. 465 hektár állami föld bérleti jogához jutott: a céget 2012 januárjában, néhány nappal a pályázati határidő lejárta előtt alapították – állapítja meg az Ángyán-jelentés. Tulajdonosa nem helyben, hanem Gelejen élő, mezőségi gazdaköri tag, Demeter Péter, akinek felesége, Demeterné Nyeste Erzsébet Gelej polgármestere, Tállai András belügyminisztériumi államtitkár feleségének unokatestvére.
A harmadik legtöbb földet elnyerő Hagyacki József magánszemélyként és a Puszta Agro 2010. Kft. nevű cégével is pályázott, s összesen 434 hektár állami föld bérleti jogát kapta meg. Az első pályázati fordulóban feleségével együtt 600 hektár területet igényelt. Hagyacki József több mint tíz éve Tállai Andrással közösen elnökli a Mezőkövesdi Zsóry Sportegyesületet.
Ángyán József így összegez: a viszszavont és a megismételt két pályázati rendszer összehasonlítása alapján megállapítható, hogy az eredeti javaslat nemcsak több pályázónak juttatott volna földterületeket, de azok kiosztása is sokkal igazságosabban történt volna, szolgálva a helyi gazdaközösség és a térség fejlődését.
Előzmények
A Bükki Nemzeti Park (BNP) 1995-ben igen előnytelen, hosszú futamidejű haszonbérleti szerződést kötött négyezer-kétszáz hektárnyi területre a részben olasz tulajdonosi hátterű Mariano Kft.-vel, amely a piaci ár töredékéért bérelte a területet, és a természetvédelmi előírásokat sem teljesítette. Tízévnyi pereskedés után, tavaly nyáron a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletében semmisnek nyilvánította a földbérleti szerződést, az így visszaszerzett területek használatára pedig új pályázatot írtak ki.
