Az év eleje óta folyt a választási kampány. A győztes miniszterelnök(jelölt), Gyurcsány Ferenc Őszödön a párttársainak számolt be róla, hogy a kampány során szemérmetlenül hazudott, a vesztes miniszterelnök-jelölt, Orbán Viktor pedig külföldi diplomatáknak.

Az ezerkilencszázas évek elején, mély békében történt, hogy Kolozsvárra váratlanul csapott le a hőség. A megelőző napokban még metsző szél és végtelen eső kínozta a várost, meszsze, a ködösen kéklő magas hegyek ormain a fehér hó úgy festett, akár a hattyúk pihenő csapata.

A Time magazin 2011 áprilisában tette közzé az üldözött művészek tízes toplistáját, az alábbi alkotók vesszőfutásának, szervezett megaláztatásának történetét hozva (újra) nyilvánosságra: Caravaggio, Charlie Chaplin, M. F. Husain, Paul Klee, Owen Maseko, Jafar Panahi, Pier Paolo Pasolini, Andrej Tarkovszkij, Ai Weiwei – és Robert Mapplethorpe.

Ki gondolta volna a hetvenes évek végén, a rock-diszkó háború idején, hogy a sokat cikizett, leszólt, orgazmust imitáló Donna Summer, vagy a bánatosan „bégető” Robin Gibb is bekerül majd egyszer a dance-, illetve pop-rock-hírességek csarnokába, és a diszkó lesz az egyik legtartósabb zenei trend a műfaj történetében?

Egyesek azt állítják, ő az új Peter Gabriel. Mások a hangját Stinghez hasonlítják, és a The Police együttes hőskorát emlegetik. Egy azonban biztos: az ausztrál-flamand dalszerző-énekes Gotye (ejtsd: Gotiéj) zenéjére tavasz óta világszerte kíváncsiak. Pedig már tíz éve a pályán van.

Stílust váltott David Cronenberg: a „véres bárónak” becézett kanadai auteur a megszokott pszichologizáló és olykor horrorisztikus művek után most filozófiai szinten mesél a gazdasági válságról és a kapitalizmus vesztéről. A hatvankilenc éves direktor a Cosmopolis cannes-i díszbemutatója után nyilatkozott a Népszabadságnak.

Robert Pattinson körül nincs hadsereg. Nincs sajtósa, csak egy alig pár évvel idősebb (magyar származású) menedzsere, akinek a szeméből az süt, hogy a Twilight után is lesz „élete” kliensének. Tulajdonképpen már van is, különben nem üldögélne a cannes-i Croisette mellett ez a kedves, jóravaló angol kölyök, és nem szórná az interjúkat arról, hogy amikor David Cronenberg felkérte a Cosmopolis főszerepére, csak annyit tudott belenyögni a telefonba: „De miért pont engem?” Pattinson rózsaszínű nyalókával pótolja a cigit (18 napja nem dohányzik), üvegből kortyolgatja a vizet, és azt emlegeti, hogy ma este ha törik, ha szakad, és ha a paparazzik cigánykereket hánynak is, akkor is átsétál a zebrán, és megnézi Matthew McConaughey filmjét, a Mudot.

A szobában öten ülnek: az afgán kormányzó, az állambiztonsági főnök, a rendőrfőnök, a zászlóaljparancsnok, plusz a nagyon fiatal amerikai századparancsnok-helyettes. Előttük kis asztalok, rajta tea, mandula. Az ablakokon szépen besüt a nap.

Az Orosházi Lakásszövetkezet május 22-i viharos küldöttgyűléséről tudósító újságíróknak feltűnt egy férfi, aki a többiektől eltérően nem egy, hanem két sárga lappal szavazott. Kiderült, hogy a Bobor János nevű küldött máskor is két kézzel szokott szavazni, mert állítása szerint nem egy házat képvisel, hanem kettőt.

Európa fölött éppen kockát vet a sors, az istenek, a történelem. Mindannyiunk valódi élet-halál kockázata, ha Görögország után Spanyolország is káoszba süllyed, ha a görögök a választások után képtelenek lesznek kormányt alakítani, ha az izraeli vadászgépek támadást intéznek Irán ellen, ha Kína gazdasága lelassul, végül ha az uralkodó nagyhatalmak többsége a fegyverkezésben találja meg a válságból való egyetlen kiutat.

Mindenki tudta, hogy a történet nem Etiópiáról, hanem Lengyelországról szól. A Kultura hetenként közölte részletekben a könyvet Egy kis Etiópia címmel. A szerkesztőségben a kollégák arról beszélgettek, hogy Edward Gierek, az állampárt (Lengyel Egyesült Munkáspárt) első titkára már nem tud adni a népnek semmit sem, és ezért hirdette meg, hogy hajózhatóvá teszik a Visztulát.

– Az EU-tagság nem cél, hanem eszköz, amellyel elősegítjük az ország strukturális átalakítását, hogy jobb életfeltételeket biztosíthassunk polgárainknak – nyilatkozta lapunknak Aleksandar Andrija Pejovic, miután május végén az Európai Bizottság döntött: Montenegró júniusban megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat Brüsszellel.

Az elmúlt harminc évben belenőtt a tájba Ilonka néni tanyája. Ahogy meséli, még 1973-ban egy idős házaspártól vette az akkor alig szoba-konyhányi házikót és a pici ólat a két szomszédos alföldi kisvárost elválasztó bő 50 hektárnyi földterület közepén.

Nagy a sírás-rívás, nekibúsulás, mehetnékje van a gyerekeknek. A Tárkit mondja most mindenki, felmérték az ifjúságot, s az jött ki, hogy majd minden ötödik fiatal külföldre akar menni, egy-két évre, ötre, de akár örökre is, ha úgy adódik, márpedig könnyen úgy adódhat.

Egy 21 ezer emberen elvégzett genetikai tanulmány szolgáltatta az eddigi legjobb bizonyítékot arra, hogy egyetlen gén növelheti az emberi intelligenciát. A gén hatása azonban olyan csekély, hogy nem sokat változtat azon az elképzelésen, mely szerint az intelligenciában tapasztalható eltérések gének százain múlnak.

Váratlanul és jócskán megkésve torpedózta meg egyes alapítványok 2010 utáni dömpingszerű kormányzati megszüntetését az Alkotmánybíróság (AB) nemrég hozott határozata. E döntés nem vonatkozik a bíróság által már kimondott több tucat megszűnésre, de néhány folyamatban levő ügy befejezését – például a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) vagy az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) esetében – még megakaszthatja.

Megjelent egy vékony kis kötet. Írója nem szaktudós-történész, hanem író, Börcsök Mária. A kötet címe: Kettészakadt Magyarország. A szerző szakít a megszokott „búsongó” szemlélettel, és a megosztottságot nem istencsapásának, hanem történelmileg állandó adottságnak tekinti.

„Nos ebben [ahogyan itt állunk „a meg nem ásott sírgödör közelében”] nemcsak metafizika, nemcsak az emberi méltósághoz és a végtisztességhez való jogtól való megfosztottság, hanem egyféle kulturális kontextus is [van], amelyet eme újratemetés derekas ellenzői aligha értenek” – mondta Szőcs Géza kulturális államtitkár pünkösdvasárnap a székelyudvarhelyi Papkertben.

A vallásszabadság feltétele a vallástalanság szabadsága. A lelkiismereti és világnézeti szabadság, mely kizárólag világi államban lehetséges, ahol nem különböztetnek meg első és másodrendű, állami és nem állami világnézetet a hozzájuk tartozó polgárokkal együtt.