A kormányzat keresi a jogi megoldást akarata érvényesítésére. A Magyar Közlöny idei 60. számában megjelent AB-határozat szerint a taláros testület alaptörvény-ellenesnek tartja, ezért megsemmisíti az 1992. évi államháztartási törvény és az egyik 2006-ban hozott törvénymódosítás egyes rendelkezéseit. Ezek ugyanis lehetővé tették, hogy az állami alapító, például a kormány egyoldalúan kérje a bíróságtól a civil alapítókkal közösen létrehozott (köz)alapítvány megszüntetését azzal az indokkal, hogy a feladat más állami szervezet által hatékonyabban megvalósítható.

Az AB úgy ítéli meg, hogy ez súlyosan sérti a közös alapítású alapítvány és a társalapítók cselekvési autonómiáját – mert nem vehetnek részt a megszüntetési eljárásban –, továbbá sérti jogorvoslati és tulajdonosi jogaikat is.

A 2010-ben hatalomra került Orbán-kormány nem hagyott kétséget afelől, hogy úgy tekint az önkormányzattal bíró – jelentős részben kulturális feladatokat ellátó – (köz) alapítványokra, mint a rómaiak annak idején Karthágóra: el kell törölni őket a föld színéről, helyüket sóval kell behinteni – és ezért határozott lépéseket is tett. A mintegy hatvan szervezet többsége mára már nem létezik, mindössze néhány esetében tart még a megszüntetési procedúra.

Az „állatorvosi ló” kétségkívül a korábban filmes mecenatúrát ellátó Magyar Mozgókép Közalapítvány, amelynek vezetése még a Hiller István vezette kulturális tárcával kötött, elvben a jövő év végén lejáró támogatási szerződést. Ezt azonban az Orbán-kormány nem volt hajlandó tudomásul venni, az MMK-nál korábban vizsgálatot tartó Kormányzati Ellenőrzési Hivatal pedig úgy véli, a szerződés semmis, mert az államháztartási törvény tiltja, hogy a kormányzat ilyen költségvetési kötelezettséget vállaljon az adott éven túl. Az MMK állami támogatását 2010-ben zárolták, 2011-től pedig megvonták, a kormány a filmfinanszírozás céljából létrehozta az Andrew G. Vajna kormánybiztos által felügyelt Magyar Nemzeti Filmalapot (MNF).

Mivel az MMK megszüntetése a filmszakmai bankhitelek és a közalapítványi vagyon (Mafilm, Filmlabor) rendezése miatt elhúzódott, a szinte utolsó pillanatban megszületett AB-döntés miatt meghiúsult a kabinet eredeti menetrendje. Most már rendes, kétoldalú peres eljárásban kell kérni az MMK felszámolását, amelyben a közalapítvány vagy a filmszakmai szervezetek alperesként vitathatják a kormányzati indokokat.

Kérdés, megteszik-e, hiszen – tegyük fel –, ha a bíróság a mecénás szervezet fennmaradása mellett döntene is, az államot aligha kötelezheti arra, hogy pénzt is adjon. Márpedig ha az MMK jövőbeli működését nem tudják finanszírozni, az ügyészség azzal az indokkal kérheti a bíróságtól a közalapítvány megszüntetését, hogy lehetetlenné vált céljának megvalósítása. Elképzelhető, hogy a kormányzat éppen ezt a törvény adta utat fogja választani.

Úgy tűnik, az AB-döntés annyira váratlanul érkezett és annyira friss, hogy sem kormányzati, sem filmszakmai oldalon nem kristályosodtak ki még az elképzelések vele kapcsolatban. A filmművészszövetség egyik vezetője érdeklődésünkre mindössze annyit jegyzett meg, lehetetlennek tartja, hogy életre keltsék a „kómába” került MMK-t. Mindenesetre a szövetség választmánya közelgő ülésén feltehetően erről is véleményt alkot majd.

Megmaradhat az AKG háttere

Vélhetően elhárult annak a veszélye, hogy megszűnik az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) alapítványa – tudtuk meg Horn György igazgatótól. Az intézmény működtetési jogait korábban át kellett adni egy nonprofit kft .-nek, amelyben a kormányzati ígéret szerint kisebbségi részesedést szerezhet az AKG egyesülete is. Az AKG tulajdonosi jogai változatlanul a magántámogatásokat gyűjtő alapítványnál vannak (az intézmény állami támogatást nem vesz igénybe). Az AB-döntéssel úgy tűnik, minden jogalap megszűnt ahhoz, hogy felszámolják az alapítványt, amelyben még a múlt század nyolcvanas éveitől az állam is alapítóként szerepel.