Miért mindig a szegényeken spórolnak?
A szociális miniszter a Népszabadság szerdai számában arról beszélt a pénzügyi válság kapcsánhogy annak első érezhető hatásaként a szociális ellátások reálértéke csökken jövőre.
- Majdnem minden költségvetési megszorítást értek – mondja Ferge Zsuzsa. – Csak azt nem, hogy hogyan csökkenhet sok, eleve alacsony szociális ellátás reálértéke. A szociológus szerint igencsak jellemző, hogy minden egyes megszorítási kezdeményezésnek, intézkedésnek akadt most védelmezője, ám a szociális szférát érintő változtatásoknak nem. Így például senki nem ellenezte a Parlamentben, hogy csökken a családi pótlék reálértéke és a gyerekesek segélye. Noha mindkettő húsbavágóan érinti a nagyobb családokat, valamint a gyermeküket egyedül nevelőket.
Ferge Zsuzsa szerint elkeserítő, hogy reform címén ismét előkerült a segély helyett munkát „koncepció”. A miniszter szerint ugyanis a szociális problémák megoldását nem a segélyezési rendszer reformjában, hanem a foglalkoztatásban kell keresni. A miniszter a pénzügyi segélyezés kapcsán azt mondta: a későbbiekben csak azoknak kívánják fenntartani, akik egészségi állapotuk miatt képtelenek dolgozni. A többieknek viszont munkát kell adni a pénz helyett.
- Szépen hangzik a segély helyett munkát felhívás – mondja Ferge Zsuzsa, aki már oly sokszor megfogalmazta kritikáját. Ám ezúttal is felhívja a figyelmet arra, hogy tudomásul kell venni, hogy nincs elég munka. Különösen érthetetlen szerinte, hogy a foglalkoztatásért felelős miniszter „elfelejti”, hogy létezik a munkanélküliség és a tartós munkanélküliség jelensége. A szociológus szerint ez nem más, mint a piaci működés természetének félreértése, a kereslet és kínálat között nincs feltétlenül egyensúly. Gazdasági „válság” veszélye idején aztán végképp nem. A félreértés a léthez való jog tagadásához vezet, ami e rossz helyzetben sem fogadható el.
A szociológus szerint – noha itt nem vállalkozott arra, hogy meghatározza, mi a válság - folyamatosan visszaélnek a reform és válság szavakkal. Reformnak hívják például a rossz megszorításokat – azaz ha szűkül a rászorulónak nevezettek köre és csökken a segély. A jelentős iskolai deszegrációs törekvéseket és azok – igaz, lassú - eredményeit azonban nem nevezik reformnak, noha azok. Egyes politikai erők több éve beszélnek gazdasági, társadalmi válságról, még akkor is, amikor éppen minden javulóban volt. - Az azonban biztos, hogy a mai helyzet veszélyes és nehéz, a jövő bizonytalan. A kormány sem mindenható. De épp a szociális helyzet válságának elkerülésében óriási volt és maradt a mindenkori kormány felelőssége - hívja fel a figyelmet Ferge. Mint mondja, ez nem látszik a mostani költségvetési prioritásokban.