A szociológus szerint a közfoglalkoztatás kényelmes a kormánynak, mert egyszerre fegyelmez, kis összegű segélyt ad, kordában tartja az embereket, miközben alig látszanak annak jelei, hogy valóságos munkahelyeket próbálnának létrehozni.

A teteje elszállt, a közepe leszakad, az alja még lejjebb csúszik – Ferge Zsuzsa képe a mai magyar társadalomról.

Soltész Miklós kereszténydemokrata szociális államtitkár szerint nincs szükség a Gyermekszegénység Elleni Programirodára (GYEP), amit különben is papírból dolgozó liberálisok működtettek, Balog Zoltán felzárkózásért felelős államtitkár viszont azt mondja, hogy a program, emberestül, mindenestül, csak átkerül a Wekerle Alapkezelőhöz. És mi az igazság? Erről kérdeztük Ferge Zsuzsa akadémikust, a program egyik vezetőjét, aki az interjúban azt is elmondja, miért kell felállnia.

Ferge Zsuzsa európai polgár. Ezt persze eddig is tudtuk róla, de most már hivatalosan is az: a 2008-ban alapított Európai Polgár Díjat idén ő vehette át.

Az akadémikus Ferge Zsuzsa a nincstelenek fő szószólója, de lehetne a megkülönböztetés elleni harc Jeanne d’Arcja is, ha nem hinné, többre megy, ha nem provokálja a hatalmat.

A gyerekek életesélyei elsődlegesen a szülői házon múlnak. Évtizedek óta tudjuk, hogy a rossz otthoni indulást legjobban egy jó oktatási-nevelési rendszerrel lehet ellensúlyozni. A vita persze azon van, hogy mi a „jó”? Magyarországon az elmúlt években számos iskolajobbító program vált ismertté. Kettő különösen izgalmas.

A gyerekszegénység világszerte is, az Európai Unióban is mindinkább központi kérdés. A magyar kormányzat, mint az EU 2011-ben soros elnöke, 2010 ősze óta szóban és írásban több ízben elkötelezte magát a gyermekek, a gyerekszegénység csökkentésének ügye mellett. A tényleges állami cselekvés azonban gyakran nincs összhangban a szóban-írásban tett ígéretekkel. Egyelőre csak a jogszabályok vizsgálhatók, de elég világosan fogalmaznak ahhoz, hogy számos – a gyerekek jóllétére káros – hatást előre lehessen becsülni.

Különösen aktuális mostanság, hogy milyen szociális következményekkel járhat a begyűrűző világválság. Szűcs Erika, szociális és munkaügyi miniszter lapunknak nyilatkozva azt mondta: a gazdasági válság egyelőre nem olyan mély, hogy a létezés tömeges ellehetetlenülésétől kellene tartani. A miniszter nem tart „éhséglázadástól”.

A mélyszegénységben élő családok 12 százalékának akkor sem sikerül kikeveredni a gödörből, ha mindkét szülő dolgozik. A szociális segélyek munkától távolító hatásáról tehát kár addig beszélni, amíg a munkabérek ösztönző erejéről nem tudunk - jelentette ki tegnap Ferge Zsuzsa szociológus egy szakmai konferencián, ahol közölték: 700 településen gyerekházakat indítanak.

A magyar civil társadalom még mindig nem ismeri eléggé saját erejét, s ez  kelet-európai sajátosság - mondta Ferge Zsuzsa akadémikus hétfőn  Debrecenben.

A gyerekszegénység elleni programnak már vannak eredményei - állítja Ferge Zsuzsa. Nehéz azonban megállapítani, ki az igazán szegény. A rászorultságot bizonyító megbízható, névre szóló adatok hiányában társadalmi csoportoknak címezik a támogatásokat - olykor több millió ember számára, nagy hibaszázalékkal.

Sokféle satuban van a kormány. Amikor azt a tervet készíti, amelyhez az unió jelentős forrásokat nyújt, igazodnia kell az EU elvárásaihoz. Amikor rendbe akarja tenni az ország dolgát, meg kell teremtenie a költségvetési egyensúlyt. Ha itt akarja tartani a külföldi tőkét, vagy új beruházásokat akar ösztönözni, kedvező feltételeket kell teremtenie a működő tőke számára. Háromféle nyomás, mindhárom mögött reális, megkerülhetetlen problémák vannak. És mindhárom egy irányba hat.

Míg a meghirdetett Új egyensúly program kezdeti célja a költségvetési takarékosság és az igazságosabb teherviselés volt, az azóta hozott intézkedések leginkább csak a takarékossági célokat szolgálják - mondta Ferge Zsuzsa akadémikus, a Szociális Szakmai Szövetség elnöke.

Ferge Zsuzsa méltatásához elég lenne a tudomány belső értékrendje is, de abból a méltatásból még hiányozna a méltatott lényege.

A magyar társadalom legsúlyosabb gondja az egyenlőtlenségek minden területet átfogó, parttalan növekedése - állítja Ferge Zsuzsa szociálpolitikus. A szegények forradalmától valószínűleg nem kell tartani, de a túlzott egyenlőtlenségek veszélyt jelenthetnek a demokráciára.

Népszaporulati ügyekben elképesztően hat az a monokauzális, egyetlen okra összpontosító érvelés, amely a nagyobb gyermekvállalási kedvet pusztán a jobb gazdasági körülményekből és kilátásokból vezeti le (Gál Róbert Iván-Gábos András: Pontosabb célzás?, május 30.). Az újabb kori demográfia legfőbb törvénye egyébként is az, hogy a növekvő jólét éppenséggel elapasztja a gyermekvállalási kedvet.

Tökéletesen egyetértek Gál Róbert Ivánnal és Gábos Andrással (Pontosabb célzás?, május 30.) abban, hogy aki azt mondja, azért kell jövedelemhatárhoz kötni az adókedvezményeket, mert a gazdagok "amúgy is megtakarítanak, nem tudnak mindent elfogyasztani", az "demagóg, populista hordószónok".

A miniszterelnök tőle meglepő bejelentést tett a családtámogatási rendszer átalakításával kapcsolatban. A száz lépés programjának keretében tervezett intézkedések ugyanis megerősítik a rendszer szolidáris jellegét, és elvetik a rászorultság elvét. Sokan éppen ellentétes döntést reméltek Gyurcsány Ferenctől, a kormányfő azonban helyesen cselekedett.

"Csak az vállal gyereket és csak annyit vállal, akinek és amennyi örömet szerez - 'beruházásként' senki sem cselekszik így."