Vidéki tagtoborzó körútra indul jövő héten a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció, miután a hétvégén hivatalos formában is megalakul, illetve átalakul a párt – értesült a Népszabadság. A már bíróságilag bejegyzett Demokrata Párt hét végi közgyűlésén döntenek ugyanis a névváltoztatásról (így lesznek Demokratikus Koalíció), de az új alapszabályról és az új vezetőségről is. Utóbbival kapcsolatban egyelőre azt tudni, hogy nem feltétlenül egyszemélyi vezetés lesz, hanem inkább testületi; Gyurcsány Ferenc volt kormányfő viszont mindegyik megoldásban meghatározó szerepet kap.

Úgy tudjuk, a DK-ba számos emblematikus személy is felvételét kéri majd, akik nem feltétlenül fognak a vezetésben részt venni, de támogatásukat a szimbolikusnál erősebben, egyértelműen kinyilvánítják. „Lesznek meglepetésnevek, többekkel már megállapodtunk, másokkal még folynak az egyeztetések. Olyan ismert ember is közösséget vállal a DK-val, aki eddig egyetlen párt mellett sem állt ki egyértelműen és nyíltan” - fogalmazott lapunknak a DK egyik prominense. Hogy pontosan kikre gondolnak, azt egyelőre még csak sejteni lehet, biztosat várhatóan csak vasárnap tudunk meg, amikor közleményben jelentik be a DK hivatalos átalakulását.

Arról már korábban írt a Népszabadság is, hogy a DK megalakulásán több ismert, eleddig a szocialisták fémjelezte baloldalhoz szorosan nem kötődő személyiség is megjelent. Így például Eörsi Mátyás volt SZDSZ-frakcióvezető, Vágó István ex-műsorvezető, Kerék-Bárczy Szabolcs egykori MDF-szóvivő, vagy éppen Bauer Tamás és Debreczeni József; igaz, utóbbiak eddig is szorosabb kapcsolatot ápoltak a Gyurcsány-féle vonallal. A DK megalakulásakor az új formáció vezetői egyértelművé tették, hogy nyitottak kívánnak lenni közép-konzervatív és liberális irányzatok iránt is.

„Az a liberalizmus, amit Kuncze, és az a költségvetési fegyelem, amit Bokros képvisel, nagyon közel áll hozzánk”– ezt Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció frakcióvezetője jelentette ki az fn.hu hírportálnak nyilatkozva, hozzátéve: még nem tárgyaltak senkivel a szorosabb együttműködésről. Kuncze Gábor hozzáállásáról nem is igazán tudni bizonyosat, mert annak ellenére, hogy november elején például egy szegedi DK-fórumon „A liberalizmus értékrendje és kapcsolódási pontja a baloldalisághoz” címmel tart beszélgetést, az fn.hu érdeklődésére csak azt tudta válaszolni, hogy nem foglalkozik a kérdéssel. Ugyanakkor többen sejteni vélik, hogy – miután tudhatóan megkörnyékezték – Kuncze esetleg „leigazolhat” a DK-hoz, de ugyanúgy emlegetik Bokros Lajos nevét is, mint lehetséges csatlakozót a folyosói beszélgetésekben.

Az biztos, hogy a Demokratikus Koalíció a hét végén hivatalosan is zászlót bont (bár az új kereteket a bíróságnak még jóvá kell hagynia), jövő héten pedig máris vidéki „road-showra” indulnak a DK-tagok, hogy nyitott fórumokat tartsanak és megkezdjék a tagok toborzását. „Fontos, hogy mi nem az MSZP-től akarunk elcsábítani tagokat, senkit nem fogunk átédesgetni. Nem ez a cél. Az csatlakozzon csak hozzánk, aki abban hisz, amiben mi” – fogalmazott a DK egyik prominense lapunknak.

Hozzá kell tenni, hogy nem is különösebben várható, hogy az MSZP-ből sokan átigazolnának a Gyurcsány-pártba, a becslések szerint (ami nem lehet pontos, hiszen hivatalos formában csak jövő héttől lehet belépni a DK-ba) körülbelül ezerötszáz szocialista párttag cserélheti le a tagkönyvét. Az új formáció inkább a „hontalanná” vált liberális és közép-konzervatív körökből számíthat erősítésre. DK-tagnak lenni viszont nem egyszerű, nem lesz elég csak aláírni a belépési nyilatkozatot, információink szerint párttag csak az lehet, aki valamilyen fajta és szintű politikai aktivitást is vállal: legyen az blogírás, fórumszervezés, vagy pusztán annyi, hogy minden taggyűlésre elmegy.

A DK új alapszabálya várhatóan azokon az alapokon fog nyugodni, amelyet Gyurcsányék korábban az MSZP-n akartak átverni; sikertelenül. Emlékezetes, a DK-sok egy komplett alapszabályt csatoltak be az MSZP országos elnökségéhez, amely azonban lesöpörte azt az asztalról. A DK ezután végül vissza is vonta a javaslatát, nem is akarta, hogy a november 12-i pártkongresszuson alapszabály-módosító javaslatként napirendre vegyék. Igaz, a DK-sok végül a kongresszus előtt kiléptek az MSZP-ből.

Mindenesetre az akkori koncepciójukban is szerepelt már, hogy a párttagoknak rendszeres pártszervezeti ülésen való részvétellel „aktívan kell tartani a szavazati jogukat”. Szerepelt még benne, hogy legyen önkéntes alapú nyilvántartás a szimpatizánsokról, erős hatáskörű etikai bizottság kell az átláthatósághoz, és már itt is szerepelt a korábban pártszavazásra bocsátott kötelező vagyonnyilatkozati eljárás a közjogi tisztségekre aspirálók esetében.

Emellett többek között egy felülről szerveződő pártvezetői struktúra rajzolódott ki: a pártelnököt és annak programját egy aktusban fogadják el, az országos elnökség leendő tagjainak pedig még a rájuk való voksolás előtt, előre kellene nyilatkozniuk, hogy melyik pártelnökjelöltet támogatják. A területi szinteken induló vezetőjelölteknek pedig megválasztásuk előtt rögzíteniük kellene, hogy miként tervezik az új elnök programjának „végrehajtását és végrehajtatását”. Hogy ebből a korábbi koncepcióból a DK mit emel be új, saját alapszabályába, legkorábban a hét végén derül ki.