"Most, hogy megvolt a választás, akik a mostani vezetés bukására játszottak, azokat kigolyózzák" - mondta Kiszelly Zoltán. A politológus szerint a gyűlés után a párt vezetőségét nem támogatókat valószínűleg távozásra bírják majd, vagy rendkívüli küldöttgyűléseken távolítják el helyi szinten őket.

Az MDF szombati rendkívüli országos gyűlése elsősorban hatalmi kérdésekről szólt és csak másodsorban a párt politikai irányvonaláról. Az eseményen sok olyan küldött is részt vett, aki a párt belső ellenzékéhez tartozik, de mégis idáig kitartott az MDF mellett. Sokan közülük arra számítottak, hogy egy EP-választási vereség esetén átvehetik majd a hatalmat, épp ezért nem is tettek sokat az MDF jó szerepléséért - mondta a politológus.

Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy meddig működhet egy párt úgy, hogy a hármas-négyes számú vezetőség az egyes számú vezetők "bukására játszik" - tette hozzá Kiszelly Zoltán.

Szomszéd Orsolya, a Nézőpont Intézet elemzője ezzel kapcsolatban kiemelte: "le lehet számolni egyes ellenfelekkel, ki lehet zárni a pártból emblematikus alakokat, de ha a párt tagsága, középszintje nem teszi magáévá a pártvezetés politikáját az hosszú távon komoly problémákat okozhat."

A vezetőség azért dönthetett a szombati nyílt szavazás mellett, hogy minél kevesebben merjenek nemmel szavazni a pártelnök személyére. A nyílt szavazás azt is szolgálhatta, hogy a párt vezetése felmérje, pontosan kik tartoznak a belső ellenzékhez - fűzte hozzá.

Nem történt meglepetés, biztosra lehetett venni, hogy nem változik az eddigi irány, Dávid Ibolya marad a párt vezetője. Ez azonban nem jelenti a pártelnök óriási megerősödését, inkább csak pozícióját stabilizálta az eredmény. Nem tűntek el ugyanis az ellenzők, a nyílt szavazás ellenére is megmaradtak a kritikusok. Ez megmutatja a Dávid Ibolya által képviselt politika korlátait is: a párt átlépi ugyan a bejutási küszöböt, de megrekedhet az ötszázalékos határon - mutatott rá Szomszéd Orsolya.

Az ellenzők pedig azért is szavazhattak Dávid Ibolya ellen, mert nem hisznek abban, hogy ezzel a politikával a párt jelentősen meghaladhatja ezt az öt százalékot - emelte ki az elemző.

Nem használ a pártnak, ha állandóan a leszámolásokról, kizárásokról, kilépésekről szólnak a hírek. Az MDF-nek inkább a programjával, a fontos stratégiai kérdésekkel kellene foglalkoznia, például, hogy milyen irányba mozdul el, hogy megkerülhetetlen politikai erővé váljon. Úgy tűnik, hogy Dávid Ibolya válasza erre a kérdésre a baloldali irány, ahol most vannak elérhető szavazók. Ez azonban a tagság egy részének láthatóan nem tetszik - fűzte hozzá Szomszéd Orsolya.

Kiszelly Zoltán szerint a pártot a baloldali és liberális szavazókhoz fogják igazítani, megváltoztatják azt, hogy "eddig volt egy antikommunista tagság és egy posztszocialista többségű választóközönség".

Amíg a belpolitikában a baloldalhoz közelít majd az MDF, addig ezzel párhuzamosan uniós szinten valószínűleg a konzervatív frakciót választják a néppárti helyett az Európai Parlamentben - mutatott rá.

"Ez hitelesíti majd a jobboldaliságukat, mert ha itthon azt mondják rájuk, hogy baloldali párt, akkor azt mondhatják, hogy ők a konzervatív frakcióban ülnek" - hangsúlyozta a politológus.

Kiszelly Zoltán szerint a pletykákkal ellentétben nem lehet arra számítani, hogy a közeljövőben Bokros Lajos váltja majd Dávid Ibolyát a pártelnöki poszton. Ez ugyanis túl nagy változás lenne, az országgyűlési választások után azonban nem elképzelhetetlen, hogy megtörténik ez a lépés. Bokros Lajos addig is a párt miniszterelnök-jelöltje lehet - tette hozzá.