A romák elleni támadások felderítése során elkövetett súlyos szakmai hibák miatt joggal vethető fel Laborc Sándornak, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) korábbi főigazgatójának személyi felelőssége, illetve a jelenlegi és a volt titokminiszter (Szilvásy György és Ficsor Ádám) politikai felelőssége. Ezt Gulyás József SZDSZ-képviselő, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának tagja mondta azon a pénteki tájékoztatóján, amelyen a bizottság tényfeltáró munkacsoportjának - a NOL-on korábban ismertetett - megállapításait összegezte.

A vizsgálatot az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának egy munkacsoportja folytatta le, amelyben a szabad demokrata politikus mellett a szocialista Tóth Károly és a fideszes Demeter Ervin vett részt.

Járna a kártérítés

- Már az első, a Nemzetbiztonsági Hivatalnál (NBH) lefolytatott belső vizsgálat megalapozta, a bizottság mostani jelentése pedig megerősíti, hogy az áldozatok hozzátartozói kártérítési igénnyel élhetnek a magyar állam felé - fogalmazott Gulyás József. Reményének adott hangot, hogy az állam egy ilyen súlyos hibasorozat után "helytáll".

Hátha az ügyészség

Gulyás bejelentette, hogy a nemzetbiztonsági bizottság az ügyben készült, zárt jelentés tartalmát eljuttatja a legfőbb ügyésznek, az ombudsmannak és a köztársasági elnöknek. A képviselő arra számít, hogy a legfőbb ügyész annak tartalmát megismerve elküldi azt a katonai ügyészhez, aki eldönti, hogy tesz-e további lépéseket.

Hibákkal terhes

Gulyás József megjegyezte, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal szeptember elején megbízott főigazgatója által lefolytatott vizsgálatra 48 óra állt rendelkezésre, és az akkor megismert adatokból is világossá vált, hogy az NBH-nak a nyomozáshoz adott segítsége "hibákkal terhes és elégtelen volt". Elmondta, ezért tartották indokoltnak, hogy az okokat mélyebben feltárják.

"A magyar állam kötelezettsége a valódi és a potenciális áldozatokkal szemben, hogy ilyen hibákat később ne kövessenek el" - hangsúlyozta a liberális képviselő, hozzátéve, az NBH-nak éppen emiatt le kell vonnia a megfelelő tanulságokat.

Évek óta figyeltek

Kitért arra, hogy az egyik gyanúsítottat évek óta figyelemmel kísérték. Róla kiderült, hogy több társával együtt fegyvereket próbáltak beszerezni. Elmondta, hogy az egyik Hajdú-Bihar megyei műveleti tiszt erről szóló információja több vezetői szinten megfordult a szervezeten belül, ráadásul feletteseivel konzultálva felterjesztette azt a kezdeményezést, hogy további személyekre is terjesszék ki a megfigyelést, de a Nemzetbiztonsági Hivatal jogi főosztálya ezt nem támogatta. A politikus közölte, hogy a parlament Nemzetbiztonsági bizottsága, illetve annak tényfeltáró csoportja szerint viszont több egyértelmű információ állt rendelkezésre, amelyek alapján el kellett volna indítani a megfigyelést. ( Ficsor Ádám titkosszolgálati miniszter ezt vitatta, több NBH-s hibát viszont elismert.)

- Senki nem állítja, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalnak már akkor tudnia kellett volna, hogy ezek a személyek lesznek a romák elleni támadások elkövetői, amikor azok a látókörükbe kerültek, az viszont szinte kizárt, hogy ha már 2008 tavaszától megfigyelés alatt állnak, akkor az NBH ne szerzett volna információt róluk - jelentette ki Gulyás József.

Adáshiba

Kitért arra is, hogy 2008 őszétől a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) híreket kér az NBH-tól, 2009 elején pedig egy elkövetői profilt ismertettek meg a szakszolgálat vezető munkatársaival. Gulyás József azt mondta, hogy ezek a vezetők viszont ezeket az információkat nem teljes körűen, illetve késedelmesen továbbították az NBH kirendeltségei felé.

Nem feküdtek rá

Ezt követően 2009 tavaszán felmerült az egyik, korábban megfigyelés alatt álló gyanúsítottal kapcsolatban, hogy "egy komolyabb, intenzívebb munkát kellene rá végezni", mégis dokumentálható, hogy az ő esetében az augusztusi elfogásig semmi nem történt. Gulyás úgy véli, ezekben az ügyekben automatikusan felvetődik az első számú vezetők szakmai és politikai felelőssége és egy jogállamban mindezeknek van következménye.

A Nemzetbiztonsági Hivatal a nyomozás gyanúsítottak elfogásáig tartó szakaszában ugyan adott át a rendőrség részére különböző információkat, azonban a későbbi elkövetői kör személyeire vonatkozólag azok teljes mértékben indifferensek voltak.

Az előzmények

A romák elleni, hat halálos áldozatot követelő támadássorozattal négy, 28 és 42 év közötti, Hajdú-Bihar megyei férfit gyanúsítanak, őket a kommandósok augusztus 21-ére virradóra fogták el egy debreceni, belvárosi szórakozóhelyen.

A Nemzeti Nyomozó Iroda 120 fős külön egysége kilenc súlyos bűncselekmény ügyében folytat eljárást: 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán,0, valamint az idén február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán támadtak romákra. A kislétai és a tiszalöki bűncselekményben egy-egy ember halt meg, Nagycsécsen ketten, Tatárszentgyörgyön szintén ketten vesztették életüket.