Az a dokumentum, amely szombat óta terjed az interneten, és arról szól, hogy felsőbb utasításra a romák elleni sorozatgyilkosság kezdete előtt másfél hónappal szüntette meg a Nemzetbiztonsági hivatal (NBH) Hajdú-Bihar megyei kirendeltsége az ügy gyanúsítottjainak megfigyelését, "nem dokumentum, hanem a hivatal belső információiból, valamint a cikk szerzőjének ezekből levont következtetéseiből álló kompiláció" - ezt állítja a szerkesztőségünkhöz hétfőn eljuttatott közleményében a Nemzetbiztonsági Iroda (NBI). "Aki nemzetbiztonsági információt kiad, manipulál, ilyen adattal üzérkedik, annak szembe kell néznie a megfelelő jogkövetkezményekkel", szögezi le a közlemény.

Az első, sőt sokadik olvasásra is nehezen értelmezhető közlemény előzménye, hogy hétfőn a Magyar Nemzet közzétette azt az interneten szombat óta több honlapon is közölt "dokumentumot", amely szerint az NBH megyei kirendeltsége 2004. február 21-től szoros ellenőrzés alá vonta K. Istvánt, a sorozatgyilkosság egyik gyanúsítottját és társait. 2007 végén, 2008 elején a hivatal olyan információkhoz jutott, amelyek szerint a férfi valamilyen okból nagyobb mennyiségű fegyvert és lőszert kíván beszerezni.

Az őt megfigyelők jelentései szerint K. egy idő után eltávolodott társaitól, és új ismerőseivel készült a fegyverbeszerzésre. Emiatt az NBH Hajdú-Bihar megyei kirendeltsége kezdeményezte K. István és társai akkor már évek óta zajló ellenőrzésének meghosszabbítását, és Laborc Sándor (az NBH hivatalából épp a mai napon távozó főigazgatójának) soron kívüli tájékoztatását. Az NBH szakirányító és jogi főosztálya azonban nem tartotta indokoltnak az ellenőrzés folytatását, így azt 2008. május 12-én megszüntették.

Másfél hónappal később, 2008. július 21-én, a tarnadobi támadással, kezdetét vette a cigánytelepek elleni fegyveres-Molotov-koktélos támadássorozat, amelyben hat roma (köztük egy alig ötéves kisgyerek) meghalt, többen megsérültek.

Az írás kitér arra is, hogy K. István tagja volt korábban a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetségnek, és más szélsőséges szervezetekkel is szimpatizált. Az írás szerzője szerint a megfigyelése alatt róla összegyűlt információk alapján K. István, de a koszovói misszióban is szolgált Cs. István sem alkalmas ilyen horderejű akció megtervezésére, kivitelezésére. "Alaposan feltételezhető tehát - írja a szerző -, hogy az őrizetbe vett gyanúsítottaknak támogatóik voltak, akik fegyverekkel és autókkal látták el őket, továbbá hogy az akciókat profik készítették elő.

Az interneten terjedő írás számos kérdést felvet. Leginkább azt, hogy a szerző által "a törvényben előírt kötelességének teljesítésére totálisan alkalmatlannak" minősített NBH ugyan miért is hagyta volna futni K. Istvánt, amikor az új társakat keresett az ismeretlen célú fegyverbeszerzéshez. Még akkor is, ha az országos központ valóban nem engedélyezte K. és társai ellenőrzésének folytatását, az új információ (jelesül az, hogy K. István másokkal együtt készül fegyverkezni) elegendő ok lehetett volna, hogy új ügyszámon új aktát nyissanak, és tovább figyeljék. Ha ezt nem tehették volna meg, akkor persze tényleg el kell gondolkodni, alkalmas-e jelenlegi struktúrájában és működési rendjében az NBH arra, amire létrehozták.

Mindezek ellenére több mint gyanús, hogy az írásban keverednek a vélhetően igaz - vagy ahogy az NBI közleménye fogalmaz, "a hivatal belső információiból való" - adatok és olyan kommentárok, megjegyzések, amelyek azt sejtetik, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal megakadályozhatta volna a romagyilkosságokat, ha Budapestről megengedik a helyi kirendeltségnek K. és társai figyelésének folytatását.

Ez persze csak feltételezés.

Az viszont, úgy tűnik, tény, hogy rendőrség még nem kapta meg az NBH-tól a K. Istvánnal és társaival kapcsolatos aktákat, legalábbis hétfőn valamennyi, általunk megkérdezett rendőrségi tisztviselő ezt határozottan állította. Ezt az információt erősíti meg ráadásul Bencze József országos rendőrfőkapitány egyik nyilatkozata, aki - miután szombaton roma vezetőkkel találkozott, és igyekezett megnyugtatni őket, hogy az igazi gyilkosokat fogták el, a romákat rettegésben tartó sorozatgyilkosság így már nem folytatódhat tovább - újságíróknak azt mondta: kérni fogja a rendőrség, hogy a gyanúsítottakkal kapcsolatos titkos anyagokba is betekinthessen. Eddig tehát nem tekinthetett, nem tekintett bele az NBH szóban forgó irataiba.

Az interneten terjedő írás ismeretlen szerzője azt állítja: "Laborc Sándor főigazgató csak a négy gyanúsított elfogása után kért tájékoztatást az illetékes területi kirendeltségtől." Tíz nap telt el azóta, s az NBH titkos anyagai (vagy azoknak a sorozatgyilkosok ellen folyó nyomozás szempontjából releváns részei) még nem jutottak volna el a rendőrséghez? Persze nem ez a legnagyobb baj. Sokkal inkább az, hogy az NBH - a hivatalos és nem hivatalos rendőrségi nyilatkozatok szerint - az orgyilkosok felkutatására indított nyomozás 13 hónapja alatt egyszer sem tartotta fontosnak felhívni a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) figyelmét arra, hogy négy éve figyelnek egy társaságot, amelyre ráillik az FBI által is jónak tartott profil.

A nyomozás alatt az NBI illetékese többször elmondta, hogy a nyomozásba minden erejével és eszközével bekapcsolódott az NBH, és minden kapacitásával ezt a nyomozást segíti a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat is. Nehezen képzelhető el, hogy a négy férfi elfogása után ne szivárgott volna ki az a hír, hogy az NBH információi is segítették a nyomozást. Márpedig nem szivárgott ki. Csak feltételezni lehet, hogy azért nem, mert a "Cég" nem adott át konkrét adatokat a négyek bandájáról.

Bár az interneten terjedő írás szerzője - nem tudni, akarva vagy a szándéka ellenére - azt sugallja, hogy K. István és társai nem az igazi gyilkosok, vagy ha mégis ők azok, akkor vannak megbízóik, irányítóik, pénzelőik, akikről még nem tudni semmit, a rendőrség kitart amellett, hogy az igazi tetteseket fogták el, s ezt az állítását több, megdönthetetlen bizonyíték támasztja alá.

Ma még nem tudni, hogy az NBH eddig eltitkolt(?) adatai segítik-e az ügy tisztázását, az esetleges bűntársak (már ha vannak) azonosítását és elfogását. Hamarosan ez is kiderül. Az NBH - miniszteri utasításra - részletekbe menő elemzést készít az ügyben végzett munkájáról. Ficsor Ádám, a polgári titkosszolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter kezdeményezte, hogy a jövő hétre hívják össze az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát, s a testület előtt kész beszámolni a belső vizsgálat megállapításairól. A bizottság összehívását és az interneten terjedő írásban foglaltak valóságtartalmának tisztázását sajtónyilatkozataiban őelőtte több parlamenti képviselő is sürgette.