Lázár: Barátkozzanak meg a gondolattal
Tágra zárt szemek
Burány Sándor (MSZP) példátlannak nevezte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyes lépéseit. Bírálta a többi közt azt, hogy a teljes magyar felsőoktatásra szánt forrás mintegy másfélszeresét, 200 milliárd forintot fordítanak alapítványok támogatására. Szerinte a jegybanknak nem feladata a "matolcsizmus" oktatása vagy az "ingatlanspekuláció". Kifogásolta, hogy az illetékes miniszter "behunyja a szemét" afelett, hogy jogszabályból nem levezethető módon szórják a közpénzt.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter visszautasította, hogy mint a tulajdonos képviselői, behunynák a szemüket. Mint mondta, folyamatosan felügyelik az MNB törvényes működését. Európai példákat hozott a jegybankok társadalmi szerepvállalására, az ingatlanvásárlásokkal kapcsolatban pedig azt mondta: az összegeket az MNB nem elköltötte, hanem vagyont gyarapított belőle, vagyis megőrizte az értéket. Az alapítványoknak juttatott 200 milliárd forint sem vész el - hangsúlyozta -, hanem alaptőkeként befektetik, és a hozamaikból tartják fenn intézményeiket - fűzte hozzá. A választ a képviselő nem fogadta el, a Ház azonban 103 igen szavazattal, 38 ellenében elfogadta.
Ki a hunyó?
Staudt Gábor (Jobbik) a fővárosnak juttatandó támogatásokat kevesellte, és kijelentette: nem javultak a budapestiek életkörülményei. Szóba hozta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Tarlós István főpolgármester uniós források felhasználásáról szóló vitáját, és azt kérdezte: ki a hunyó, Lázár János vagy Tarlós István?
Fónagy János, a fejlesztési tárca parlamenti államtitkára úgy fogalmazott: az említett politikusok vitáját rájuk bízná, mert, mint Staudt Gábornak mondta, "két erős karakterű ember, öntől eltérően jó humorérzékkel". Hosszasan sorolta azokat a fejlesztéseket, amelyek az elmúlt években kormányzati támogatással valósultak meg a fővárosban, és említést tett az önkormányzati adósságrendezésről is, amelynek során 218 milliárd forinttól szabadította meg az állam Budapestet - mondta. A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés viszont 100 igen vokssal, 24 ellenében és 3 tartózkodással megszavazta azt.
Jó szövetségesek
Szél Bernadett (LMP) bírálta, hogy Magyarország akkor állapodott meg a paksi erőmű orosz finanszírozású bővítéséről, amikor már "dörögtek a fegyverek" Ukrajnában. Emlékeztetett: Paksot egy az orosz állami tulajdonban lévő banknak kellene finanszíroznia, ezért feltette a kérdést: mire alapozzák, hogy a beruházást nem érintik a szankciók? Milyen stratégiája van a kormánynak arra, hogy nem maraduk itt rengeteg adóssággal és egy félkész atomerőművel? - folytatta kérdéseit.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter idézte Barack Obama amerikai elnök szavait, amely szerint nem származik előny Oroszország gyengüléséből. Közölte: Magyarország a szövetségeseivel összhangban alakítja külpolitikai álláspontját. Úgy folytatta: jó szövetségesei vagyunk Oroszország-politikájában a NATO-nak. Hozzátette ugyanakkor: az orosz gáz nélkül rövid idő alatt működésképtelenné válna Magyarország. A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház azonban megszavazta azt 97 igen szavazattal, 20 ellenében, és 10 tartózkodással.
Kötöttpályás esélyek
Kunhalmi Ágnes (MSZP) arról beszélt, hogy a hírek szerint kormányzati döntés született arról, hogy az uniós fejlesztési forrásokból nem lehet nagy infrastrukturális beruházást végrehajtani Budapesten. A politikus kijelentette, hogy a napi 400 ezer utast szállító 3-as metró működése elemi gazdasági érdeke az országnak. A képviselő azt kérdezte: a kormány lehetővé akarja-e tenni bármilyen nagy, budapesti infrastrukturális fejlesztés végrehajtását az európai uniós forrásokból.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy Budapestet a nemzet fővárosának tekintik és kiemelten fontosnak gondolják. Hozzátette: 217 milliárd forintnyi adósságot vállaltak át és ezen kívül az elmúlt négy évben 400 milliárd forintnyi támogatást adtak Budapestnek. Emellett viszont azt kérte, a fővárosi politikusok barátkozzanak meg azzal a gondolattal, hogy az EU bürokratái úgy gondolják, Budapest elérte az unió átlagos fejlettségi szintjét.
Ezért generálisan Budapesten infrastruktúrafejlesztésre nem lesz uniós pénz. Egyedüli kivétel a közlekedés, a fővárosnak arra van esélye, hogy a kötöttpályás közlekedési reform kapcsán megtegye a szükséges lépéseket. A kormány minden ilyen koncepciót támogatni fog - közölte. A képviselő a választ nem fogadta el, ezt helyette a Ház tette meg 97 igennel 27 nem ellenében.
Orbán meggyőződött
A miniszterelnöknek meggyőződése, hogy az év végén alacsonyabb lesz az államadósság mértéke, mint 2013 végén volt. Orbán Viktor ezt az azonnali kérdések és válaszok órájában mondta a Jobbik felvetésére. A kormányfőt emellett az agrár környezetvédelmi támogatásról is faggatta az ellenzék. Az államadósság mértékével kapcsolatban a jobbikos Volner János idézte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) augusztus jelentését, amely szerint az államháztartás adóssága június végén a GDP 85,1 százalékán állt. Az elmúlt négy évben a kormányzati politikusok folyamatosan az államadósság csökkenéséről beszéltek, ezzel szemben az abszolút mértékben is nő - hangsúlyozta az ellenzéki politikus.
Válaszában Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta: az államadósság mérésének szabálya az, hogy annak mértékét az év végén kell megnézni. Ráadásul az államadósság-csökkentés "nem szabadon választható gyakorlat", azt törvény írja elő. "A számítás helyes rendjét betartva várjuk meg az év végét, és nézzük meg, mit mutat akkor az államadósság mértéke" - közölte. A kormányfő meggyőződése, hogy a kabinet betartja majd jogszabályi kötelezettségét, és az év végén kisebb lesz az államadósság mértéke, mint 2013 végén volt.
Nem mi voltunk
Orbán Viktort az azonnali kérdések órájában Magyar Zoltán (Jobbik) arról kérdezte, hogy mi lesz az agrár környezetvédelmi támogatásokkal.
A kormányfő kifejtette: az nem a magyar kormány programja, hanem az Európai Unióé, amely augusztus 31-ével kifuttatta, újat pedig egyelőre nem hirdetett. Hangsúlyozta: a teljes összeg rendelkezésre fog állni, a magyar gazdák hozzájutnak a forráshoz, de a kormány nem vállalta azt a felelősséget, hogy egy nem ismert programot előre meghirdessen nemzeti alapon, és ha az unió máshogy dönt, akkor a költségvetésből kelljen kifizetni.
A miniszterelnök beszélt a rendkívüli támogatási intézkedésekkel megszerezhető pénzekről is. Szavai szerint az unió jelezte, hogy felfüggeszti azokat, és egy újabb, célzottabb javaslatot fog előterjeszteni a folytatásra szeptember 16-án.
Miért van botrány Miskolcon?
Varga László (MSZP) azonnali kérdésében arról beszélt, hogy botrányos volt a miskolci Kazinczy Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola igazgatói posztjának pályáztatása, az új vezetőt sem a szülők, sem a tantestület nem támogatta.
Miért nevezik ki minden tiltakozás ellenére az iskolaigazgatót? - tette fel a kérdést a szocialista politikus.
Válaszában Rétvári Bence, az erőforrástárca parlamenti államtitkára kifejtette: a meghirdetett pályázatot eredménytelennek nyilvánították, ezért átmeneti megoldásként egy ideiglenes vezető kerül az iskola élére. Később újabb pályázat lesz, amelyen bárki megmérettetheti magát - közölte.
Ennyi várható el
Ikotity István (LMP) arról beszélt, hogy jelentős probléma van a tankönyvek minőségével, strukturális gondok vannak velük, ráadásul a nyelvezetük is nehezen érthető.
Rétvári Bence államtitkár erre úgy reagált: a kísérleti tankönyvek tartalma, színvonala megfelel azoknak az elvárásoknak, amelyeket egy mostani diák támaszthat a kiadványokkal szemben.
Visszamenőleg rezsicsökkentést!
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, az V. kerület polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy nem teljesen érvényesült a rezsicsökkentés minden eleme az V. kerületben lévő, úgynevezett HM-tömbházban. Az épületben a honvédelmi tárca biztosítja a fűtést, és mint intézményi nagyfogyasztó nem tudott élni a kedvezményes gázárral. A politikus az ott élőknek biztosított, 2013-ig visszamenőleges rezsicsökkentés lehetőségéről érdeklődött.
Válaszában Hende Csaba honvédelmi miniszter közölte: műszakilag már megteremtették a lehetőséget a társasház fűtési rendszerének leválasztására, így októbertől az említett probléma megoldódott, emellett az idén októberi számlában a társasház megkapja a kért rezsicsökkentés-visszatérítést, több mint hatmillió forintot.
Ilyen a demokrácia
Bárándy Gergely (MSZP) az Ökotárs Alapítványnál folytatott rendőrségi akcióról szólva úgy foglalt állást: annak nem a kifizetések jogszerűségének megkérdőjelezése volt a célja, hanem a "másként gondolkodók" elhallgattatása. Kijelentette: néhány számítógép elszállítása nem igényel demonstratív rendőri akciót. A szocialista politikus arra várt választ, mi volt az oka az aránytalannak tartott rendőri fellépésnek.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában hangsúlyozta: Magyarország demokratikus jogállam, mindenkire kötelezőek a törvények. A megfélemlítéséről szólva azt mondta: ezt a kérdést 2006 őszén kellett volna feltenni, amikor békésen ünneplő emberekre támadtak a rendőrök. Az Ökotársnál történtekre reagálva azt hangoztatta: nem volt szó megfélemlítésről, a KEHI feljelentése alapján nyomozás indult, és arra kérte a képviselőt, hogy az eljárás végén mondjon véleményt.
