Bologna-bírálatok a nagy egyetemekről

A bolognai rendszer mindenképpen finomhangolásra szorul, bár vannak olyanok, akik szerint nem kell finomkodni. Öt hazai nagy egyetem bölcsészkarának dékánjai bírálták a bolognai rendszert tegnap, egy konferencián.

A kereteket sikerült lefektetni, a finomhangolást azonban most kell elvégezni - szögezte le a tanácskozás megnyitójában Fazekas Csaba, a Miskolci Egyetem bölcsészkarának vezetője, a Magyar Rektori Konferencia bölcsészettudományi bizottságának elnöke. Bár ugyanő jegyezte meg azt is: a túlzó félelmeknek nem szabad teret engedni. Dezső Tamás, az ELTE BTK dékánja úgy látja: akár a felsőoktatás eltömegesedésére is gyógyírt hozhatna a kétszintű képzés. Ehhez azonban az oktatáspolitikának kéne deklarálnia: az igazi vízválasztó a minőségben a mesterképzés.

Szinte mindegyik felszólaló fájó emlékként említette, hogy rohamléptekben voltak kénytelenek áttérni a bolognai rendszerre. Csernus Sándor, a szegedi egyetem bölcsészdékánja elismerte: több szakon egyszerűen belegyömöszölték a korábbi ötéves anyagot a hároméves alapképzésbe, ezzel utóbbi "butított változat" lett. - Ebben biztosan korrigálni kellene - szögezte le Csernus, aki lát esélyt egyes bölcsész szakok, például a nyelvszakok esetében az alapdiploma piacképességére.

- A rendszer gyermekbetegsége a túl sok specializáció az alapképzésben, illetve, hogy a tanár szakos hallgatóknak túl korán kell elköteleződniük a pálya mellett - sorolta kifogásait Laczkó Tibor, a Debreceni Egyetem bölcsészkarának dékánja. Többen is kijelentették: az elvileg az egyetemek közti átjárhatóságot segíteni hivatott bolognai rendszer itthon fura módon a mobilitás gátjává vált. - A 3+2 éves képzési rend sok egyéb mellett a nemzetközi cserediákprogram kapcsolatait is kettévágta - jelentette ki Fischer Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem bölcsészkari dékánja, aki rendkívül élesen fogalmazott. Egyetemükön 25-30 százalékkal kevesebb bachelor (alapdiplomát szerző) hallgató megy külföldi részképzésre, mint a korábbi rendszerben tanult társaik. Nincs rá idejük, mert a rengeteg vizsgával agyonnyomják őket (miközben szigorlat jellegű, időközi számonkérés nincs a rendszerben), ráadásul a külföldön szerzett kreditpontokat itthon sokszor csak alacsonyabb értéken hajlandók beszámítani. Fischer szerint a túlzsúfolt alapképzéseket nem képesek az előírt hat-hét félév alatt teljesíteni a hallgatók. Ezért is van az, hogy idén egyes szakokon csak a "diplomaérett" évfolyam 10-15 százaléka, a bölcsészkarokon 60 százaléka szerzi meg az előírt időn belül az oklevelet.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.