- Elfogták már azt a merénylőt, aki fel akarta robbantani a nyaralóját?

- Nem. Egy kis "nyereségem" lesz így belőle, mert fogadtam az országos rendőrfőkapitánynyal, hogy nem lesz meg az elkövető.

- A rendőrség vizsgálja az esetet? Még azt sem találják meg, aki a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter házát akarja fölrobbantani?

Szilvásy György

- Szerencsére a jelek szerint nem egy szervezett erő előre eltervezett akciójáról volt szó. Az nehezebben nyomozható, ha valakinek egy szélsőséges portál uszítása nyomán támad ötlete arra, hogy ilyesmit tegyen. Nem lehet rendőrt állítani minden őrült mellé.

- A kuruc.info ideiglenes elhallgattatásában volt szerepe a titkosszolgálatoknak is. Ez a fórum azonban újra működik.

- Jogi eszközök alkalmazásával csak ideig-óráig lehetett eredményt elérni. Eszköz persze lenne másféle is, de én csak törvényesen alkalmazható eszközök bevetésére adhatok felhatalmazást. Nem mondtunk le arról, hogy törvénytelenség esetén használjuk ezeket az eszközöket, bár alkalmazásukról a nyilvánosság persze nem mindig értesülhet.

- Csend van az UD Zrt. vizsgálata körül is. Hol tart a nyomozás?

- A rendőrséget és az ügyészséget kellene megkérdeznie. Az NBH átadta a feljelentést és az annak mellékletét képező hanganyagot. Nekem nincs közvetlen információm a nyomozásról.

- A gyanú szerint az UD Zrt. behatolt az egyik titkosszolgálati informatikai rendszerbe. Ez a feltevés tehát bebizonyosodott, a vádirat egyik része lehet, csak éppen meg kell várni a többi vádpont tisztázását is?

- Hogy mi bizonyosodik be, az a nyomozás során derülhet ki. Az NBH feljelentése alapján ennek sikeressége, a bizonyítékok "fizikai" megtalálása nem lehetne kétséges, de érdemi nyomozati munka kell hozzá. Ami a kormányzati szervek "megtámadását" illeti, a szolgálatok feladata, hogy közreműködjenek a hasonló esetek megakadályozásában. A kormány tavaly már döntött is az ezt szolgáló technikai fejlesztésekről.

- A rendelkezésére álló információk fényében az UD Zrt. ügye politikai, vagy inkább gazdasági természetű? Mintha a társaság gyanússá vált kutakodásának elsődleges célja inkább valamilyen vállalati érdek kielégítése, üzleti információ megszerzése lett volna.

- Meggyőződésem, hogy ez így is van. Az, hogy politikai üggyé vált, nem utolsósorban a Fidesznek köszönhető, amely már a házkutatás másnapján azzá tette.

- Az is segített, aki árnyék-titkosszolgálatként beszélt a cégről...

- Nem vitatható, a Fidesz maga ismerte be, hogy vezető politikusai aktív kapcsolatot tartottak a cég vezetőivel, sőt az általuk egyébként törvénytelenül nyilvánosságra hozott hangfelvételek tanúsága szerint feladatot is adtak nekik. Egy árnyék-titkosszolgálat önmagában még nem feltétlenül politikai célokat szolgál, az nem feltétlenül a Fideszé. Persze ha egy párt bejelentkezik "gazdaként"... Ebben az esetben ez történt. De ettől függetlenül is: ha egy cég, amely az üzleti szférában dolgozik, de államtitkokhoz fér hozzá, olyan hálózatot működtet, amely erre képes, olyan módszereket alkalmaz, amelyeket a törvény csak titkosszolgálatok számára engedélyez, akkor e cégről alapos gyanú esetén nem túlzás azt mondani, hogy árnyék-titkosszolgálat.

- Ennek a meghatározásnak azért mégiscsak van politikai íze. Ha egy biztonsági cég egy nemzeti nagyvállalat titkaira "utazik", azt inkább ipari kémkedésnek hívják.

- Azt igen. Itt azonban másról, többről is szó van. Például államtitkok megszerzéséről. A kormányzati szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok titkainak megszerzése nem tipikus üzleti kémkedési feladat. Inkább ellenérdekű titkosszolgálatok érdeklődhetnek az iránt, hogy az NBH főigazgatója mikor, hová, mennyi időre utazik. Egy sor más, az ügyben firtatott információról is elmondható, hogy nem a "szokásos" ipari kémkedés tárgya.

- Egy közlemény szerint bekapcsolódtak a raszszista motivumúnak feltételezett bűncselekmények nyomozásába. Mivel tudják segíteni a munkát? Titkosszolgálati eszközöket a megfelelő engedély beszerzése után a rendőrség is alkalmazhat.

- Munkamegosztás van az egyes szervezetek között. A köztörvényes bűnözéssel az NBH akkor foglalkozik, ha - jellemzően a szervezett bűnözés tevékenysége nyomán - felmerül az állami szereplők befolyásolásának gyanúja, de nem nyomoz. Az én irányításommal működik a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ is. Ez egy információs és elemző központ, az itt keletkező adatok segíthetik a rendőrséget, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat pedig a rendőrséget szolgálja ki a titkosszolgálati eszközök alkalmazásában.

- Megkezdődött a pártállami titkosszolgálatok által a rendszerváltás előtt készített mágnesszalagos nyilvántartások feltárása. Előkerülhet még minőségileg új, meglepetést okozó információ a rendszerről, az ügynöklistáról?

- Először is: én semmilyen ügynöklistát nem ismerek. Mindenféle színezetű kormány volt már hatalmon, így ha fő- és alpolitikusaiknak ez érdekükben állt, minden információt kiszivárogtathattak. Számomra most az a legfontosabb, hogy a rendszerváltozás után 19 évvel végre konszenzusos, megnyugtató módon nézzünk szembe a múlttal, biztosítsuk az információs kárpótlást a megfigyelteknek. Mindezt úgy, hogy ne sértsük az ország, az állam biztonsági érdekeit. Még egy dolgot tartok fontosnak: annak az állításnak az igazolását, hogy a szolgálatok a 2003. évi III. tv. elfogadása óta az iratátadás, iratkezelés tekintetében mindenben szabályosan jártak el. Márpedig a Kenedi-bizottság is azt mondja, hogy ha valami szóvá tehető, akkor az maga a törvény, amelynek a nyilvánosságot és a kutathatóságot jobban szolgáló rendelkezéseket kellene tartalmaznia.

- Mi van az ominózus szalagokon?

- A mágnesszalagok a rendszerváltás előtt keletkeztek. Létezésükről és valószínű tartalmukról a Gálszécsy-bizottság és a Kenedi-bizottság jelentéseiből is tudhatunk. Hogy pontosan mi van rajtuk, csak a feltárásuk után állapítható meg. Célom az: a technikai vizsgálatok után a szalagok olyan állapotba jussanak, hogy a titokgazda a törvények szerint elvégezhesse a kinyert adatok minősítését, újraminősítését. Nem más, a titokgazda. Ezt követően - a hatályos törvényeknek megfelelően - az államtitkot nem képező adatok az Állambiztonsági Levéltárba kerülhetnek, a többi, a továbbra is titkos minősítésűek pedig a szolgálatoknál maradnak. Ezek esetében elképzelhető még egy, a Kenedi-bizottság által most elvégzetthez hasonló, utólagos, külső kontroll arról, hogy a szolgálatok törvényesen jártak el.

- Jól értem? A civil kontroll most tehát nem az adatokat minősíti, hanem az eljárást?

- Igen. Civil kontroll mellett most a mágnesszalagok olvashatóvá tételét és más adathordozón történő archiválását végezzük el, külső szakértők tehát nem látnak egyetlen adatot sem, hanem ezt az eljárást, az archiválást ellenőrzik: senki se vádolhassa a szolgálatokat azzal, hogy az adatmentés során megsemmisítik a mágnesszalagot, vagy csak részlegesen archiválják, manipulálják és így tovább. Az archivált adatok minősítéséről a titokgazda rendelkezik, a felelősség az övé, s nem gondolom, hogy döntését menet közben bármiféle civil kontroll alá lehetne helyezni.

- Összefügg a mágnesszalagok feldolgozásával az a változás, amely egyszerűbbé tenné az ügynökmúlt megítélését, pusztán a beszervezettséget igazoló, úgynevezett 6-os kartont elegendő bizonyítéknak tartaná? Nem lejt ez a változás a politikai pálya egyik irányába? Csak a Fideszhez kötődő személyiségekkel fordult elő, hogy 6-os kartonjuk előkerült, az ügynökvádat mégis bírósági ítélettel utasíthatták vissza.

- Nincs összefüggés a mágnesszalagok és az ügynökmúlt bizonyíthatósága között. Ha jól tudom - legalábbis a Kenedi-bizottság jelentéséből ez derül ki -, a szalagokon főként csak alapadatok szerepelnek: név, azonosító és utalás arra, hogy melyik dosszié tartozik a névhez. Az ügynökmúlt igazolása ennél összetettebb bizonyítást igényel. A pálya sem lejt, legfeljebb úgy fogalmazhatunk: csak a Fidesz környékén fordul elő, hogy közéleti személyiségekről kiderül, hogy ügynökök voltak, ám ők ezt tagadják. A többiek nem tagadják, még a jobboldalon sem. Történészek egyértelműen állítják, hogy 6-os kartont nem hamisíthattak.