Közvetlen terrorfenyegetettség nincs, de bármi történhet
A Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető tanára a nemzetközi terrorizmus új formáiról, illetve okairól beszélt, különös tekintettel az elmúlt nyári norvégiai, valamint a közelmúltban végrehajtott toulouse-i merényletekre. A szakértő ezzel kapcsolatban a német biztonságpolitika atyját, a Brandt-korszak egyik legtekintélyesebb szociáldemokrata politikusát, Egon Bahrt idézte, aki szerint a biztonság a múltban abszolút, a jelenben relatív és a jövőben kiszámíthatatlan.
A 77 halálos áldozattal járó norvégiai és a 7 halottat követelő franciaországi merényletekre utalva úgy vélekedett, hogy Európában a terrorizmus alapvetően új formája jelent meg. A terrorcselekményeket olyan emberek hajtják végre, akik az adott anyaországban születtek és ott nőttek fel. Az oslói, illetve Utoya-szigeti gyilkosságokat egy magányos őrült követte el, Toulouse-ban azonban egy bevándorlói hátterű, Algériából származó férfi, aki már Franciaországban született.
Ez utóbbival összefüggésben Nógrádi György a migrációból fakadó kockázatokra utalt. A migránsok esetében Európa a harmadik hullámnál tart. Az első generációra, amely az ötvenes évek végén érkezett, szükség volt, és a bevándorlók képesek voltak integrálódni. A mai harmadik generációs migránsok esetében azonban más a helyzet, mivel mindenekelőtt az alacsonyan képzettek jönnek, akik nem tudnak, és nem is akarnak beilleszkedni, és integrációjukat a befogadó állam sem támogatja. Európa három fő vezetője, Angela Merkel német kancellár, Nicolas Sarkozy francia elnök és David Cameron brit kormányfő egy évvel ezelőtt gyors egymásutánban jelentette ki, hogy a multikulturális együttlét csődöt mondott.
A biztonságpolitikai szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió határai ma több helyütt "lyukasak", ilyen a spanyol, az olasz és a görög határ. Ez ahhoz vezet, hogy nagy létszámú, képzetlen, nem kívánt, illegális munkaerő áramlik az EU-ba. Úgy vélte, hogy az unió egységes migránspolitikája csak papíron létezik, és ezt a politikát gyakorlatilag nemzeti hatáskörbe utalták. Nógrádi György szerint ugyanez vonatkozik a közös kül- és biztonságpolitikára is, amely a valóságban rendkívül nehezen működik. Utalt arra is, hogy a gazdasági és pénzügyi válság a biztonságpolitikai együttműködés rovására ment.
Európában új helyzet van, amelyre fel kell készülni - mondta a szakértő, aki szerint a NATO-n és az EU-n belül, illetve a titkosszolgálatok között még erősebb és még hatékonyabb együttműködésre van szükség. Mindez vonatkozik Magyarországra is, az országban nincs közvetlen terrorfenyegetés, de "holnap" bármi megtörténhet - tette hozzá.
Nemzetközi feszültséggócok
A nemzetközi feszültséggócokkal kapcsolatban Szíriát érintve Nógrádi György azt mondta, hogy a volt ENSZ-főtitkár, Kofi Annan nevéhez fűződő hatpontos rendezési terv nem jelenti a válság megoldását. A terv lényege kompromisszumok "tömege", Oroszország és Kína csak így fogadta el. Szíria, valamint Oroszország és Kína között stratégiai szövetség van - tette hozzá, utalva arra: Oroszország egyetlen Földközi-tengeri kikötője, egyben haditengerészeti bázisa Szíriában van. A Nyugat - élén az Egyesült Államokkal - a jelenlegi szíriai vezetés megbuktatására törekszik, Oroszország és Kína nélkül azonban nincs rendezés - mondta, hozzátéve, a fejlemények egyelőre megjósolhatatlanok.
A Corvinus Egyetem tanszékvezetője Iránt a térség vezető hatalmának nevezte. Véleménye szerint az országban új helyzet van, amelynek sajátossága, hogy szembekerült egymással Mahmúd Ahmadinezsád államfő és az egyházi vezetés. Teljesen nyilvánvaló, hogy az utóbbi jóval erősebb, és egyelőre nem lehet megmondani, hogy ez a vezetés folytatni kívánja-e az atomprogramot.
A biztonságpolitikai szakértő szerint noha Irán készül egy háborúra, arra valószínűleg nem kerül sor. Egyértelmű, hogy a fenyegetések ellenére Izrael az Egyesült Államok támogatása nélkül nem támadhatja meg Iránt, és ezt a közelmúltban egyértelműen közölték Benjámin Netanjahu kormányfővel Washingtonban. A jelenlegi amerikai vezetés a novemberi választásokig egy háborút nem engedhet meg magának.
Afganisztánnal kapcsolatban a szakértő a teljes csődről beszélt. Azt mondta: a nemzetközi erők 2014-re tervezett kivonulását követően az afgán hadsereg és a rendőrség alkalmatlan lesz a hatalom átvételére. Az országban 2014 után valószínűleg teljes káosz lesz - vélte a szakértő, emlékeztetve, hogy Afganisztánban az elmúlt évtizedekben mindig is káosz volt. Bárki is ment be fegyverrel az országba - korábban a Szovjetunió, azt megelőzően pedig a britek - győztesen senki nem jött ki - emlékeztetett Nógrádi György, aki szerint a 2014-es kivonulásnak mindennek ellenére nincs alternatívája. A Nyugat súlyos gazdasági válságban van, és nem engedheti meg magának, hogy milliárdokat "dobjon ki" - tette hozzá.
Az év végi amerikai elnökválasztásról szólva a szakértő a hivatalban lévő Barack Obama győzelmét jósolta. Annak a nézetének adott hangot, hogy amennyiben a demokrata párti államfő hivatalban marad, jóval dinamikusabb politikát folytat majd, többi között Oroszországgal kapcsolatban. A tervezett európai rakétatelepítésnek ilyen körülmények között jóval kisebb lesz az esélye, mint most - fűzte hozzá, nyilvánvalónak nevezve, hogy a korábban elhatározott telepítés nem Irán, hanem Oroszország ellen irányul. Obama - ha győz - a lengyel érdekeket valószínűleg sokkal kevésbé fogja figyelembe venni, és a Putyin vezette Oroszországgal kölcsönös kompromisszumokra törekszik majd - jelentette ki az MTI-nek nyilatkozva Nógrádi György.
