Rendhagyó módon nem csupán Debrecen elmúlt egy évét, hanem elmúlt tizenkét esztendejét értékelte Kósa Lajos debreceni polgármester, fideszes parlamenti képviselő, a Fidesz alelnöke péntek este Debrecenben. A Kölcsey Kongresszusi Központban megrendezett eseményre több mint háromszázan voltak kíváncsiak, s a nagy számú közönséget a beszédet megelőző prezentáció alatt olyan zeneszámok szórakoztatták, mint például a Beatlestől a Yesterday, a Guns 'n Rosestől a Paradise City, vagy a Fidesz húsz évvel ezelőtti kampánydala, a Listen to your heart a Roxette-től.

Kósa Lajos első mondata az volt, hogy fantasztikus volt az elmúlt tizenkét év, s szerencsés az a város, amelynek ilyen adatik. A következő mintegy harminc perc e kezdőmondat megindoklásával telt: megtudtuk, hogy a világválság dacára tavaly nőtt Debrecenben a helyi adóbevétel, a munkanélküliségi ráta a fele az országosénak, a város vagyona gyarapodott, s az önkormányzat gazdálkodása nem került adósságspirálba.

A következő etapot Kósa Lajos annak szentelte, hogy rámutasson: szemléletváltásra van szükség az országban, s ehhez szemléltetésképpen a sirály példáját használta föl. Márai Sándor egyik írására utalva azt mondta: a sirály a horizont egészét soha nem látja, hiszen egyszerre csak a jobb-, vagy a baloldalt képes megpillantani. A polgármester szerint nem szabad úgy néznünk a világot, ahogyan a sirály.

- Nem szabad bekövetkeznie olyan pillanatnak, amikor egy jobboldali miniszterelnöknek kelljen kimondania: márpedig MSZP-székházat nem zúzunk szét - mondta.

Drámai csönd támadt a teremben, amikor Kósa Lajos kijelentette: annak a Magyarországnak, amelyet a rendszerváltáskor megismertünk, minden tekintetben vége van. Hozzátette: vége van annak a világnak is, hogy az emberek azt mondhassák: vagyok, ezért tartsatok el, és ne kérdezzetek tőlem semmit, ne kérdezzétek, hogy miért nem segítek magamon. Leszögezte: nem lehet különbséget tenni a magyarok között bőrszín vagy vallás alapján, de minden polgártársunktól joga van megkérdeznie a közösségnek, hogy "te magad mit teszel azért, hogy jobb helyzetbe kerülj?". Kósa Lajos szerint nem tartható tovább, hogy mindössze 3,8 millió ember tartja el a többit, azaz a társadalom 36 százaléka, ez az arány ugyanis a más kultúrával bíró afrikai középállamokra jellemző. A polgármester szerint következményei vannak annak, hogy az országban csaknem egymillió ember lassan húsz éve nem kel föl reggelente dolgozni, hiszen az ő gyermekeik úgy nőnek föl, hogy soha nem látták a szüleiket munkába menni. Hozzátette: ezen változtatni kell, s újra kell gondolni az oktatási rendszert.

Kósa Lajos kitért arra is, hogy a megyei jogú városok közül Debrecenben a legnagyobb a házasodási kedv, de - tette hozzá - "nem nagyon értem, hogy miért". Mégis hitelt kell ennek adni - folytatta -, hiszen "nem más mutatta ki egy tanulmányban, mint Dessewffy kolléga, Gyurcsány Ferenc udvari szociológusa".

Újra kellene gondolni az ország hivatali decentralizációját, hiszen "Magyarországon öt-hat olyan város van, ahová minisztériumokat, főhivatalokat lehetne telepíteni" - jelentette ki ezután. Föltette a kérdést: miért ne lehetne a Központi Statisztikai Hivatal Szegeden, vagy a földművelésügyi tárca Debrecenben? Hozzátette: "az agrárminisztérium épülete a budapesti Kossuth téren amúgy sem életszerű, hiszen az első jó termőhely onnét ötven kilométerre van". A decentralizációról szólva Kósa Lajos úgy fogalmazott: a Szent Korona legyen ott a fővárosban, ez természetes, de jelentős kulturális közgyűjtemény lehetne vidéki városban is.

Kósa Lajos azzal zárta a beszédét, amivel kezdte: megismételte, hogy fantasztikus volt az elmúlt tizenkét év, ezért ennek a csapatnak, amely a sikereket véghezvitte, együtt kellene maradnia, és folytatnia kellene a munkát. Nem mondta ki szó szerint, de e lezárás értelme az volt: Kósa Lajos 2010-ben - immár negyedjére - újra ringbe szállhat a polgármesteri posztért Debrecenben.