Az Alkotmányvédelmi Hivatal elsősorban jelzéseket küld az illetékes szervezeteknek, hatóságoknak, esetenként magának a Nemzeti Védelmi Szolgálatnak is, amely igen nagy törvényi felhatalmazással, valamint a nyílt és a titkosszolgálati eszközök teljes tárházával fel van vértezve a korrupció elleni küzdelemhez.

Samu Attila, a Belügyminisztérium sajtófőnöke kérdésünkre elmondta: mind a titkosszolgálat, mind a védelmi szolgálat minden gyanús ügynek a végére jár. A Nemzeti Védelmi Szolgálat 2011-ben öt, 2012-ben húsz, 2013-ben 362 embert jelentett fel csak a NAV munkatársai közül korrupciógyanús bűncselekményekért.

A tavalyi kiugróan magas szám hátterében az áll – mondta Samu Attila –, hogy egy szövevényes ügyben nagy számban indult eljárás több határszakaszon dolgozó vámos ellen. Nem tapasztaltak egyszer sem olyat, hogy a belügyi szervek feljelentése nyomán ne indult volna büntetőeljárás, vagy a nyomozást bárki is megkísérelte "elfektetni" a hatóságokkal, vagy egyéb módon törvénytelenül leállítani.

Mindezek fényében Samu megismételte a kormányzati álláspontot, miszerint az eddigiek alapján az amerikai kitiltási ügy mögött nem vádak, csak vádaskodások állnak. Arra a felvetésre, hogy ha a szolgálatok valóban minden tudomásukra jutó ügyben eljárnak, mi magyarázza, hogy mégis jóval több korrupciós ügyről beszélnek az emberek, a cégek, mint ahány eljárás indul korrupció gyanújával Magyarországon, Samu azt felelte: több magyarázat is lehetséges, amelyek akár egyszerre is lehetnek igazak. Lehetséges, hogy vannak, akik olyan ügyesen intézik az efféle ügyeket, hogy senkinek nem szúrnak szemet, vagy ha mégis, semmi nem bizonyítja a törvénysértést. Ne zárjuk ki azonban annak a lehetőségét sem, tette hozzá, hogy ténylegesen jóval kisebb a hazai korrupció, mint amekkorának az emberek hiszik.

Ezzel kapcsolatban Samu utalt a Szonda Ipsos nemrég közzétett felmérésére, amely szerint a magyarok igen rosszul ismerik országukat. Sok más mellett erősen túlbecsülték a bevándorlók és a munkanélküliek, valamint a gyilkosságok számát is. "Miért ne fordulhatna ugyanez elő a korrupciós ügyekkel is?"

A BM sajtófőnöke elismerte ugyanakkor: nem zárható ki annak a lehetősége sem, hogy a hatóságok túlterheltség, figyelmetlenség, hozzá nem értés miatt, vagy mert az adott ügyben nem volt szerencséjük, olyan ügyekben is kudarcot vallottak, vallanak, amelyeket a kívülállók, pláne az adott ügy kárvallottai szerint fél kézzel meg kellett volna oldaniuk. Sőt, előfordulhat olyan esetben is, hogy „korrupciót kiáltanak", amelyben nem történt vesztegetés, és más bűncselekmény sem.