Kétezer pluszért senki nem akar majd vasárnap dolgozni
Ezért – a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) egyetértésével – kedden kezdeményezték a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) azonnali összehívását. Kordás elfogadhatatlannak tartja, hogy a munkavállalók ismét a politikai érdekek áldozatává váltak, és az eddiginél rosszabb helyzetbe kerülhetnek.
A vasárnapi munkavégzés után járó bérpótlékot ugyanis százról ötven százalékra csökkentették, ráadásul a kereskedelemben tapasztalható létszámhiány miatt a vasárnapi nyitva tartás csak jelentős túlmunka elrendelésével valósítható meg. Az érdekvédő hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a rendszer kiszámíthatatlansága miatt – a boltbezárás, majd az intézkedés gyors visszavonása ennek csupán egyik példája – a működő tőke is menekül Magyarországról.
Sáling József, a KASZ elnöke elmondta, hogy legalább két dologról mindenképpen tárgyalni akarnak. Az egyik a vasárnapi pótlék, amelynek csökkentését elfogadhatatlannak tartják. A másik a vasárnapi munkavégzés szabályozása, mert szeretnék elérni, hogy a munka törvénykönyvében rögzítsék: mindenkinek legalább két szabad hétvégét biztosítani kell. Az ideális megoldásban pedig azt találnák, ha mindenki szabadon dönthetne arról, akar-e a heti pihenőnapon dolgozni.
Senki nem megy szívesen munkába vasárnap, ezért a boltbezárásról szóló tavalyi döntést a kereskedelmi alkalmazottak többsége jól fogadta – közölte Sáling. A munkavállalók zöme így nem örül az újabb változásnak, de ha már ismét dolgozni kell a hétvégén, elvárják, hogy azt legalább fizessék meg. Egyébként nem kevés emberről van szó az elnök tájékoztatása szerint, mert egy-egy vasárnap korábban nagyjából nyolcvanezren szolgálták ki a vásárlókat.
Azóta viszont jelentősen csökkent a létszám – van olyan üzletlánc, amely hat-hétezer főt bocsátott el –, ezért maga is attól tart, hogy a korábbi gyakorlatra gyorsan visszaállni csak akkor lehet, ha a munkavállalókat túlóráztatni fogják. Hosszabb távon viszont elkerülhetetlen a létszámbővítés, de kérdéses, hogy a bolthálózatok találnak-e megfelelően képzett munkaerőt, mert az üres álláshelyeket ma sem tudják betölteni. De a dolgozókat megtartani sem képesek – fűzte hozzá Sáling –, mert óriási a fluktuáció.
A vasárnapi munkavégzés azért is problémát jelent – tette hozzá a KASZ-elnök –, mert a kiskereskedelemben foglalkoztatottak hatvan százaléka minimálbéres. Havi nettó 73 ezer forintos kereset esetén pedig az ötvenszázalékos vasárnapi pótlék kétezer forintot jelent, ennyiért pedig senki nem akarja feláldozni a pihenőnapját. Egyébként ezért Sáling szerint az ágazatban dolgozók fizetéséről is tárgyalni kellene, hiszen most megint változnak a feltételek.
Nem mellesleg a multik még az ötven százalékot sem mindenütt akarják megadni, mert van olyan bírósági állásfoglalás, amely szerint folyamatos munkarend esetén az nem jár. Miután a plázák folyamatosan nyitva tartanak, lehet olyan jogértelmezés is, hogy az ott dolgozóknak nem kell pótlékot fizetni. De Sáling szerint azok sem kapnak plusz pénzt – például a kismamák vagy diákok –, akik kifejezetten szombat-vasárnapi munkavégzésre szerződnek. Az elnök ezért úgy véli, érdemes lenne az egész rendszert átgondolni.