Az érezhető volt, hogy a kormány kezéből hamar kicsúszott az irányítás. Részint azért, mert a kormány szándékaival ellenkező gazdasági folyamatok indultak el a piacon. A bezárás indokai között sokszor emlegették, hogy a kormány a „hazai tulajdonú”, illetve „családi” kisboltoknak kedvez, s ezt a multik rovására teszi. A Gfk Hungária Piackutató becslése szerint a legkisebb boltokhoz 100 és 260 milliárd forint közötti forgalom csoportosult át. Ugyanakkor ezek drágább üzletek, így a háztartások ugyanannyi pénzért kevesebbet kaptak.
Ráadásul a szabályok miatt csak a kisboltok egy része tudott kinyitni. Vasárnap csak a tulajdonosok vagy a családtagok lehettek az üzletben, ám nem mindenkinek volt hadra fogható rokona. Így viszont a boltzár valójában felgyorsította a már korábban elindult kisbolt-leépülési hullámot. Erre utal, hogy a Nielsen legfrissebb adatai szerint a kisboltok körében jelentősen, hét százalékkal nőtt a forgalom, ugyanakkor a boltok öt százaléka tűnt el egy év alatt.
Ennél is nagyobb gondot okozott, hogy a törvény 200 négyzetméterben limitálta a vasárnap nyitva tartható boltok körét. Ám ezzel a hazai boltláncok üzleteinek egy részét is bezárásra ítélte. Így viszont e láncok nagyobb versenyre kényszerültek a multikkal. A hétvégi bevásárlás lehetőségeinek beszűkülésével a vásárlók kénytelenek voltak rövidebb idő alatt jóval több terméket vásárolni, ami automatikusan az ilyen bevásárlásokra kitalált hipermarketeknek és diszkontoknak kedvezett.
A hatalmas hipermarketeknek korábban éppen az volt a problémájuk, hogy többségüket a kilencvenes évek végi növekedésre jellemző óriási eladótérrel és nagy kasszasorral építették. A forgalom csökkenése miatt évek óta küzdöttek azzal, hogy nem tudtak mit kezdeni a méretükkel. De a vasárnapi bezárás hirtelen előny lett, elvégre szombaton náluk volt a legkisebb a zsúfoltság.
A GfK tavaly nyári felmérése már mutatta, hogy komoly a baj: a vasárnapi bezárás bevezetése óta a hipermarketek és a diszkontok piacrészesedése is dinamikusan erősödött, a hazai boltláncok pozíciója ellenben 6,8 százalékkal esett. Piaci pletykák szerint éppen a kormányközeli kapcsolataival gyakran a sajtóba került CBA sínylette meg nagyon a bezárást.
A plázák zöme a vasárnapi bezárással együtt is hozta a forgalmi elvárásait, de a vasárnap kongó üzletsoron a vendéglátósok egy idő után már ki sem nyitottak, és vaskos mínuszokat könyveltek el.
A lapunk által korábban megszerzett – és a kormány által letagadott – 2011-es NGM-hatástanulmány azt rögzítette: a vasárnapi bezárás akár 50 milliárdos terhet is róhat a büdzsére, továbbá tízezres elbocsátás várható az ágazatban. A jövendölések csak részben teljesültek, noha a 2011-es tanulmány recessziótól szenvedő piacon készült. Míg az országban nőtt a teljes munkaidős dolgozók száma, addig tavaly összességében kilencezerrel csökkent a kereskedelemben foglalkoztatottaké, aminek vaskos része a boltzárnak tudható be.
Mennyire gyorsan lehet kinyitni?
- Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke: „Hiába ígérte még pénteken a miniszterelnök úr, nem lett semmiféle egyeztetés.”
- Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke: „Abban bíztunk, hogy az elmúlt év eredményei alapján egy népszavazásig eljut a vasárnapi zárva tartás.”
- Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára: „A hátsó szándékokat nem firtatom. Nemcsak a vasárnapi bezárást törli el a kormány, hanem visszaállítja az éjjel-nappal nyitva tartó közérteket is.”
- Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára: „Elképesztőnek tartom, hogy miért kellett ennek eltörlésére valamivel több mint egy évet várni.”
- Balatoni Judit, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége főtitkára: „Most a kérdés, hogy mennyire gyorsan lehet újra kinyitni.” (Á. A.)
