Nem lakoltat ki tizenöt családot a szegedi székhelyű Fontana Credit Takarékszövetkezet, pedig ugyanúgy megtehetné, mint hasonló esetben a Raiffeisen Bank. A szegedi Derkovits fasorban felépült társasházban keretjelzálogos adásvételi szerződéseket kötöttek a leendő vevőkkel az építésre létrehozott projektcégek. A lakók a vállalkozóknak fizették be a lakás árát, ám a vállalkozók nem továbbították azt a hitelező banknak, a Fontana Creditnek.

A szegedma.hu hírportál arról tudósít, hogy ebben az esetben a Fontana Credit Takarékszövetkezet vezetői nem pert indítottak a vétlen lakók ellen, hanem tárgyalóasztalhoz ültek velük. A pénzintézet belső vizsgálatot rendelt el, hogy a bank részéről hogyan jöhetett létre ez a konstrukció. Az ingatlantulajdonosokat mindössze arra kérték, hogy bankkivonatokkal és a befizetést igazoló egyéb iratokkal bizonyítsák, hogy ők valóban kifizették a vételárat a vállalkozónak.

Szabó Bálint, a lakókat képviselő Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője elmondta: egy idő után ebben az esetben is hiába keresték a lakástulajdonosok azokat a vállalkozókat, akiknek a lakás árát kifizették. A bank vezetősége azonban úgy döntött, hogy a lakók ellen nem indít pert, annak ellenére, hogy a keretjelzálog intézménye alapján megtehetné.

Görög Tibor, a Fontana Credit Takarékszövetkezet igazgatóságának elnöke úgy nyilatkozott: a lakásukat kifizető lakók jogosan kérték, hogy ne hajtsák be rajtuk másodszor is a vételárat, vagy ne tegyék őket az utcára. Szerinte „lényegtelen a szerződések esetleges pontatlansága, és az ügyvédi csavarok. Ha valaki kifizeti a lakás teljes vételárát, akkor azt nem tudjuk jelzáloggal terhelni, oda kell adni annak, aki kifizette. Ez ilyen egyszerű.”

Nem mindenkinek ilyen egyszerű, hiszen a Raiffeisen Bank által indított hasonló perekben hamarosan kezdődnek a kilakoltatások. A Fontana Credit által emberségesen kezelt lakástulajdonosokat képviselő Szabó Bálint reméli, a szegedi bank eljárása precedenst teremt a hasonló ügyekben.